Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

4. füzet - III. Szurány Gyula: Nehány vízalatti robbantás ismertetése

It) Puha fára T = (X>33 h<P Keményfára T = 0'066 bd\ E képletekben (ô) jelenti a hajófal magasságát, (d) vastagságát czentiméterekben kifejezve, [T) pedig a töltés súlyát grammokban. Minthogy a hajó bókonyai erős tölgyfából készültek, az oldalak és belső bélés pedig fenyőfából: e képletek számtani közepe alapján (Г=0'0495 bd*) határoztam meg a robbantó töltéseket, figyelembe véve, hogy a hajó oldala 180 cm. magas, a bókonyok 15/15 cm.-esek, a külső fenyőfaburkolat 8, a belső 5 cm. vastag, tehát a hajófal vastagsága összesen 28 cm. Behelyettesítve ezeket az értékeket T =00495 bd

i képletbe, lesz: T= 0-495 X 180 X 28

2 = 6"985 kg. Minthogy vízalatti robbantáskor a töltésmennyiséget, a vízoszlop fojtó szerepét tekintve, Ví-del csökkenteni lehet, ennélfogva T

1 = 6-985 —1-746 = 5-239 kg., vagyis kikerekítve 5*2 kg. A hajó felrobbantása czéljából azonban ennél kisebb töltéseket is sülyesztettem a facsövekbe és pedig az 1—5., továbbá a 18—20. számú csöves pilótákba, minthogy a hajó eme részéből a zúzott kő legnagyobb részét kiszedték és időközben kisvízkor a hajó bélését is egy nagy darabon leszedték, minélfogva e részen a fal vastagságát csak 23 cm.-nek vettem. Ennélfogva T= 0-0495 X 180 X 23

2 = 4*713 kg. Csökkentve ezt a fentiek szerint Vi'^el, kiadódik 3'535 kg., de nagyobb biztosság okáért 3'8 kg.-os töltéseket használtam. * Másnap, azaz november hó 23-án a leggondosabban végrehajtott mélységméréssel arról győződtem meg, hogy a meder fenekén körülbelül 10 m. hosszban összefüggő fatest fekszik, melyet még aznap délután 4 szelenczében kezelt 7'2 kg.-os dinamittöltéssel romboltam szét. Ez alkalommal a faanyagnak csak egy része került felszínre, de egyes nagyobb darabok még mindig a mederben maradtak. Minthogy az utóbbiaknak csörlővel való kihúzása olcsóbbnak Ígérkezett, mint egyes lövésekkel való robbantása, azonnal ily gépeknek és a szükséges köteleknek a helyszínére való sürgős kiszállítása iránt intézkedtem. November hó 25-én és 26-án csigasoros csörlővel még 4 db, egyenkint 6 m

3 területű hajóroncsot, a közlemény bevezetésében megemlített nagy tőkét és az elsülyedt hajó által felfogott, de idővel eliszapolt 6 m. hoszszú és 70 cm. átmérőjű nyárfát húzattam ki a partra. A hajóroncsok nehéz vasalásuk miatt nem kerültek felszínre. Az ezután megejtett mélységmérésekből pedig kitűnt, hogy a felrobbantott hajóból egy forgács sem maradt a mederben s az ottani keresztszelvényekben robbantás után mindenütt l'O m.-el nagyobb mélységeket találtam. A hajórobbantás összes költsége 1166 К 62 f, a dinamitfogyasztás pedig 100 kg. volt. 2. A bogyiszlói Dunaátmetszésben elsülyedt liajó robbantása. 1909. évi szeptember hó 9-én a bogyiszlói átmetszésben elsül} edt «Szerénke» nevú gabonás hajót az előbbitől némileg eltérő módszert alkalmazva robbantottam ki. Minthogy a hajó eliszapolva nem volt, mindkét oldalán 6—6 db, egyenként 7-5 m. hoszszú és 12 cm. középátmérőjű fenyőfaczölöpöt verettem a meder fenekébe egymástól mintegy 7'0 m. távolságban, 4 db 15 cm. átmérőjű, 7-0 m. hoszszú, alul vassarúval felsze-