Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

4. füzet - I. Kvassay Jenő: A budapesti körcsatorna

A budapesti körcsatorna.*) (Két külön melléklettel.) Irta : Kvassay Jenő. A körcsatorna vonatozása. A budapesti körcsatorna eszméjét első ízben Reiter Ferencz vetette fel**); a Margit-híd alatt ágazott volna ki a Dunából az Alkotmányutcza tájékán és a Nagykörút mai vonalát nagyrészt felhasználva, a soroksári Dunaágban végződött volna. Ez a csatorna körülbelül ugyanazt a feladatot töltötte volna be a székesfőváros szabályozó tervében, a mit Bécsben a Donau-Kanal, vagyis magát a Dunát és a víziforgalmat kívánta a város belsejébe hozni. Ezenkívül még az a különös rendeltetése is lett volna e körcsatornának, hogy az elzárandó soroksári Dunaágban a hajózást biztosítsa. A munkálatok 11) millió koronára voltak előirányozva, a csatornához és a két parti úthoz szükséges területen kívül a kiásandó föld elhelyezhetése végett kisajátítandó terület és épületek értéke pedig mintegy 15 millió koronára rúgott volna, a mi azonban újból értékesíthető lett volna. E körcsatornából indult volna ki az ugyanakkor már tárgyalás alatt álló Duna—Tisza-csatorna. A budapesti körcsatornának ma egyedül megvalósítható vonalozása csak a Rákos-patak medrének felhasználásával érhető el. Nevezetesen a főváros a Rákospatak szabályozására már évekkel ezelőtt dolgozott ki tervet, melynek vonalozása a hajózócsatorna követelményeinek is teljesen megfelel, csakis a méreteket kell majd annak idején megnagyobbítani, a szükséges hajózó csegéket beépíteni és jobbra-balra szélesebb szalagot kisajátítani, hogy ott a víziforgalom lebonyolítható legyen. A rákoskeresztúri határban meglevő völgyeletben vezetne fel a körcsatorna a vízválasztóig, melyen áthaladva, a szentlőrinczi határban visszafordulna nyugatnak, majd párhuzamosan folytatódnék a kőbánya—czeglédi vasúttal, míg nem metszené az 50 öl széles erdőövben a székesfőváros határát és onnét kezdve ez erdőövben szállna le az erzsébetfalvi határ metén a soroksári Dunaágba. *) «Eszmék és adatok Budapest székesfőváros szabályozási tervéhez» ozírm'i, 1903-ban megjelent dolgozatomban vetettem föl olsö ízben a budapesti körcsatorna tervét.a Rákos-patak szabályozásával kapcsolatban. KésCbb a tervezetet vázlatosan ki is dolgoztattam, költségvetéssel és miiszaki leírással ellátva ; azonban közzétételére az időpontot mindekkoráig nem láttam elérkezettnek. Most azonban, midőn a vízi közlekodés terén új, remélhetőleg jobb korszak előtt állunk, a felvetett eszmét a nyilvánosság elé bocsátom abban a reményben, hogy sikerülni fog e csatornát legalább is a székesfőváros szabályozó tervébe illeszteni és így a szükséges terület lekötésével előbb vagy utóbb való megvalósítását biztosítani. **) A Reiter-félo csatornatervezetnek megvizsgálására kiküldött bizottmány tudósítása. Pest, 1868. 1