Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

1. füzet - III. Szurány Gyula: Az 1903. évi jégrobbantások a Vágon

21 5. Fenéktorlaszok és jégtörmelék robbantására kizáróan a dinamit használandó. Az aknák azonban, a megszerzett tapasztalat, szerint nem a fenéken, hanem a magasság felében helyezendők el, mivel a robbanó-anyagok hatása gömbfelszínben nyilvánul s nemcsak nagyobb meglazítást és vízhullámzást idéz elő, hanem a jég;felső kérgét megbontva, az alsó jégtuskók a víz felhajtó ereje következtében a felszínre jutnak, hol a háborgó ár minden utómunka nélkül elsodorja. 6. Tévesnek bizonyult az az általános feltevés, hogy a kelleténél erősebb töltések terjedelmesebb aknatölcsért eredményeznének. Ugyanis megállapítottuk, hogy ezek a jég teljes elaprózásával csak magas viz- és jég-oszlopot löknek ki, anélkül, hogy a jégpánczélban messzebbre terjedő repedéseket okoznának. Az említett tüzérmunka megakadályozására czélszerübbnek bizonyult a kísérletileg megállapított megszabott töltést ott is használni, hol esetleg nagyobb hatást kívánunk elérni, mely czélt a lövegeknek egymáshoz való közelebb elhelyezésével is előmozdíthatjuk a nélkül, hogy a drága robbantó-anyagot pazarolnók. 7. Végül, hol az idő és munkabeosztás megengedik és kellő folyás-sebesség van, gazdaságos a repedezett jég leúsztatására csáklyásokat alkalmazni. Az 1903. évi jégrobbantások a Vagon. (1 képpel.) Irta: Szurâmj Gyula. Az Országos Vízépítészeti Igazgatóság 1903. jan. 3-án a Yágon keletkezett jégtorlaszoknak robbantással való megbontását rendelte el. A munkálatok végrehajtásához engem küldtek ki s ezért jan. 5-én Komáromba mentein, hogy onnan a katonai utász-zászlóaljtól kiküldendő tisztekkel és katonai kirendeltséggel a torlódások színhelyére utazzam. A 13-ik utász-zászlóalj parancsnoksága a munkálatokban való részvétellel Kapeller József utász-századost és Braun Ferencz utászhadnagyot bizta meg s nevezettek mellé segítségül 4 altisztet és 4 közlegényt vezényelt ki. Minthogy a lövőszertárban történetesen dinamit-készlet nem volt, a robbantó munkálatok sürgősségére való tekintettel abban állapodtunk meg, hogy ekrazittal indítjuk meg robbantó-műveleteinket s időközben a munkálatok folytatására I. osztályú dinamitot rendelünk a Nobel Dynamit részvénytársaság pozsonyi gyárából A robbantó és gyújtó anyagoknak útnak indítása után felszereltettünk három ladikot s a legénységgel együtt kirendeltük az apáli sziget fölött volt első' torlaszhoz, mely január hó 6-án reggel 9 órakor robbantás nélkül elindult, de a komáromi Vághídnál ismét megakadt. E torlasz lezajlása után összes készleteinkkel és a polgári, valamint a katonai munkaerővel a keszegfalvai zsiliphez, illetve szivattyútelephez mentünk, melytől felfelé 7-0 km. hosszban, helyenként a mederfenékig érő torlódás volt, alatta 400 m. hosszban 30—50 cm. vastag színjég, illetve síkvíz. A síkjeget részint egyes lövésekkel bontottuk meg, részben pedig 7, egyenként 2 illetve 3 kg-os kapcsolt aknával, melyek az előrevágott lékeken át 20—2'5 m.-re sülyesztve a jeget mindenfelé annyira megrepesztették, hogy még aznap