Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

3. füzet - V. Apró közlemények

224meg a gát koronáját s ekkor a gát átszakadt. 150 m. hosszú gátszakasz megcsúszott s két darabban 18 m.-nyire tovamozgott anélkül, hogy fölborult volna. 40 perez múlva a szakadás után az egyik darab felfordult és a víz elvitte ; a másik darabból is jelentékeny részek váltak le, de egy óriási rész változatlanul megmaradt. A gátszakadás oka az volt, hogy nagyon repedezett mészkőre alapozták mely annyira málékony volt, hogy csákány nélkül lapátolni lehetett. A víz az áteresztő talajon átszivárgott, kimosásokat készített (1. az 1. rajzon a C-vel jelölt helyet). A kimosást egyébként fokozta a gát koronáján átbukó víz, továbbá az a körülmény, hogy közvetetlenül a gát alatt épült turbinatelep alvízcsatornája a gát tövében nagyon erős áramlással vezette el a vizet. Ez utóbbi ok csak a turbinatelep közelében hatott, de a gátszakadás is itt következett be. A víz erős átszivárgását a gát alatt egyébként mindjárt a megépítés után konstatálták. Mindehhez hozzájárult, hogy a gát egyenesben épült s így nem volt meg az a biztossága, mint az ívben épiilt gátaknak. A gát testében már 1899-ben mutatkoztak repedések, melyeket egyszerűen agyaggal tömtek ki s egyébként a gátat sorsára bizták. Érdekes, hogy ezt a gátat nem régen vasbetonból újra építették s a turbinatelepet és dinamókat a gát belsejében helyezték el. E vasbetongát metszetét a 2. rajz mutatja. Ziegler, a Zeitschrift des \ ereines Deutscher Ingenieure 1911. évi 42 számában megjósolja, hogy ez a gát is fel fog borulni, mert az áteresztő sziklán a víz átszivárog s a gátalap két (m és m) mélyrenyúló fogazata között bezárva felnyomást idéz elő, mely az amúgy is könnyű gátat fel fogja fordítani. A felnyomás megszüntetésére egyszerű mód volna az alapzat átlyuggatása, mikor is a fenéken átszivárgó víz a gát alsó kamrájában felgyűlne. Megemlítjük még, hogy 1911. szept. 30-án egy másik Austin-gát Pennsylvániában szintén átszakadt. Ez a gát az előbbivel nem tévesztendő össze. A pennsylvániai gát a Freeman's Creek vízfolyáson épült, 900,000 m

s vizet íározott s csak 14 m. magas volt. Szintén vízeresztő talajra állították s bár a betonból öntött s mindkét oldalon aczélrudakkal erősített gát birós sziklán megfelelt volna a czélnak, azonban a víz felnyomásával szemben nem volt állékony, megcsúszott és több darabban átszakadt. Austin város, a turbinatelep s a lejebb fekvő Costello város elpusztultak s mintegy 100 ember életét vesztette. 4. A Duna torkolatának eliszapolódása. Az európai Duna-bizottság osztrák és magyar kiküldöttjének az 1911. év június 28-án kelt jelentése szerint 1910-ben a Duna-bizottság mindkét tengeri kotrója erős működésben volt, hogy a Dunának a tengerbe szállított roppant mennyiségű homokját a hajózó-útból eltávolítsa s a 24 lábas mélységet a vezetőérben fenntartsa. Míg 1902-ben a folyó mintegy 5.600,000 tonna iszapot vitt a tengerbe, 1909-ben már mintegy 10.000,000 és 1910-ben már 12.500,000 tonnát szállított. Ehhez képest az 1910-ben végzett kotrás 701,990 m

s-re rúgott, míg 1909-ben csak 619,900 m

3 s 1905—8. közt az évi átlag csak 344,913 m

8 tonna volt. Hogy az 1910. évi kotrást végre tudták hajtani, egyedül a Frühling-rendszerű szívókotrónak lehet köszönni, meiyet 1908-ban szereztek meg. 2. rajz. A texasi uj vasbeton-gát.