Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
3. füzet - IV. dr. Hoffmann Ferencz: Az Egyesült Államok mezőgazdasági öntöző művei
216 Asó és kapa nyomán azonnal bőven, szinte csodás módon ontja áldását az anyaföld. De aratás itt sincs nehéz munka és tőkebefektetés nélkül. Az ember állandó küzdelmet folytat a sivataggal, mely a szárazság, szélviharok, tikkasztó bőség alkalmával a mezőgazdasági kultura határát képes visszaszorítani egész az öntöző árkok partjáig, melyeket a sivatag meghódítására készítettek. E csatornákat — melyek egy prehisztorikus nép kultúrájának a maradványa — sok helyen rohamosan építik tovább, bővítik, esetleg mélyítik, hogy kellő vízkészlettel rendelkezzenek mire a sorvasztószelek fellépnek. A természet szeszélyei sürgették a megbízható vízkészletről való gondoskodást, végül rávezették az amerikaiakat korunk egyik legcsodálatra méltóbb öntöző tervezetének megvalósítására a Salt River völgyben. Bátran mondhatjuk, hogy a mérnöki problémák változatosságánál, a mű nagyarányánál és a kivitel útjában álló akadályok sokoldalúságánál fogva a Salt River mű egyike a legnagyobbaknak azok között, mely reket az Unió kormánya tervbe vett. Legelőször vízfogó gátat építettek két sziklafal közé. E gát alapja egy hold területű, magassága a koronáig 284 láb és hosszúsága ugyancsak a koronánál 1080 láb. E gátnak a felépítése a forgalomtól távol eső vidéken igen sok nehézséggel járt. A munkatelepet üzemben tartó erőforrásról úgy gondoskodtak, hogy a gáttól 19 mf.-re bukógátat építettek. A róla lezuhanó víz több mérföld hosszúságú czementezett árokba jutott, míg a főgát feletti esésnél 4000 lóerőt szolgáltatott. Ezt különböző munka végzésére használták fel. Üzemben tartottak egy malmot, mely az építendő gáthoz czementet őrölt és a szállításához szükséges erőt szolgáltatta. Ugyancsak ezzel az erővel tartottak fenn 30 angol mf. körzetben több fúrészmalmot, melyek több millió láb gerendát szolgáltattak a munkálathoz. Azonfelül két újonnan alapított gazdaságot rendeztek be villamos erővel, hol a munkások számára szükséges húst, gabonát, tejtermékeket, takarmányt, konybaveteményeket állították elő. Néhány hónap alatt kétezer lelket meghaladó város keletkezett a munkálat színhelyén. A forgalomtól távol eső helyen emberi munkaerő hiányában a kormány a hegyekben élő iodiánokra szorult és bárha sokan közülök az apach törzshöz tartoztak, F. H. Newell mérnök megflgj'elése szerint tűrhetőknek bizonyultak a munkában. Legnagyobb részben az ő munkájuk eredménye az az országút is, mely Phoenix városhoz közel 20 angol mf. hosszúságban szeli a kaktusz és préribozót által benőtt sivatagot s azonfelül mintegy 40 mf.-nyire benyúlik a legsziklásabb hegyek közé is. A nagy töltésről lezuhanó víz 26 ezer lóerőt szolgáltat, melynek egy részét villamos vezetékkel a Sacaton Indián rezervációra viszik át, hogj r ott az öntözéshez szükséges vizet a kutakból felszivattyúzza azon a 8 ezer acre-nyi területen, mely a már említett pima indiánok tulajdonában van. Régóta mellőzött jogos kívánságot fog ezzel kielégíteni a fehér ember, mert hiszen ő fosztotta meg az őslakót a mezőgazdálkodáshoz szükséges és nélkülözhetetlen víztől. California közel akkora területtel mint hazánk, az Egyesült Államok nyugati vidékén hosszan terül el egyfelől a Csendes oczeán, másfelől a Sziklás hegység örök hóval fedett hegyláncza által határolt területen. California a magas hegylánczoktól kezdve le a termékeny völgyekig és a kopár homoksivatagig — mely 300 lábnyira fekszik a tenger színe alatt — mindenféle topográfiái alakulatban bővelkedik.
