Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

3. füzet - IV. dr. Hoffmann Ferencz: Az Egyesült Államok mezőgazdasági öntöző művei

212 éghajlatánál és fekvésénél fogva külömb területet jövedelmezőség szempontjából nem is lehetett volna öntözésre kiválasztani. Különösen kiváló gyümölcsöt tudnak termelni a vulkánikus talajon a forró napsugár érlelő hatásával. A föld egységára itt aránylag egyike a legnagyobbaknak. A területet csak kis farmok számára osztják ki. Colorado állam összes öntözött területe 1910. év végén meghaladta a hat millió holdat. Az amerikai nyugat sivár, aszályos vidékén az öntözéssel alkotható mezőgaz­dasági kulturának legnevezetesebb tényezője a Colorado folyó. Wyoming, Utah, Colorado, Arizona, California államokban és Mexico két északi államában ú. m. Alsó-Californiában és Sonorában óriási kiterjedésű földeket látván el öntözővízzel, joggal mondhatni, hogy nemzetközi érdekeket szolgál. Az Unió kormánya építette csatornaműnek módot nyújtanak, hogy a gazda a természeti csodákban] bővelkedő folyam vidékeket igazi [Kanaánná változ­tassa. Arról a folyóról van ugyanis szó, mely a világhírű «Grand Сэйоп-ок» néven ismert, több mint ezer méter mély sziklahasadékot vájta ki Arizona állam sziklás fensíkján. A Grand Canon élénk színváltozatot mutató kőzetével a maga nemében páratlan természeti látvány. Míg egyfelől a Colorado folyó évezredekre terjedő esztergályosmunkájával saját felső folyásvidékéről lefejtette a termékeny feltalajt és kőzetmáladékot, addig alsó folyásvidékén széles völgyeket töltögetett fel. Távoli vidékek termő talaját hordta össze egy édenkert számára, melyből egy millió acre-nyit felosztott Wyoming, Colorado, Arizona, California és Utah államok között, fél millió acrenyi föld haszonélvezetét pedig Mexiconak adta. De nem ingyen. Nagy tőkebefektetést és lángeszű mérnöki munkát kívánt váltságdíjul, a milyenre magán­vállalkozó nem, csakis az Unió kormánya vállalkozhatott. Méreteire és költséges voltára nézve a Colorado folyam vízmüvei méltán párhuzamba állíthatók India és Egyptom hires vízmüveivel. Az egész Colorado folyó, forrásvidékeitől kezdve egész deltájáig pontos műszaki szabályozást kívánt. Majd nagyszabású gátakat kellett emelni, hogy a száguldó hegyi folyó árját medenczékbe szoríthassák, majd pedig bonyolódott szerkezetű csatornákat építeni, hogy a tartalékvizet olykor nehezen megközelíthető szántóföldekre vezethessék. A Coloradosivatag, mely terjedelemre nézve egyike a világ legnagyobb sivatagvidékeinek, bővelkedik természeti szépségekben. E mellett talaja gazdag, éghajlata a legkülönfélébb növények termelésére alkalmas. Csak folyóvízben és csapadékban szűkölködött, míg 1910-ben két esztendei munka után elkészült az első nagyobb vasbetongát 4780 láb hosszúsággal, 250 láb szélességgel és 19 láb magassággal. E gáttal mai napig több mint 225 ezer hold földet telkesítettek California és Arizona, meg Mexico köztársaság területén. Mindez a Yuma öntözőmű tervezetében van és Laguna-gát néven ismeretes. Közel 600 ezer tonna czementet használtak fel a folyó elzárására. Mellékelt kép az önműködően billenő vasúti kocsik alkalmazását tünteti fel munka közben. (L. a 13. képet.) A sivár nyugati államok közül Arizona az, mely a legkésőbben kezdett népesedni s legtovább megtartotta vad romantikáját. Arizonát Amerika Egyptomá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom