Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
3. füzet - II. Sajó Elemér: Víz alatti vasszerkezetek rozsdásodása
176 tetben a legnagyobb baj van a Moldván, a hol volt rá eset, hogy a duzzasztóműbakoknak víz alatti része négy év alatt annyira elrozsdásodott, hogy a bakokat el kellett dobni. Ezekből nyilvánvaló, hogy a rozsdásodás a víz minőségétől függ, vagyis a rozsdásodást folyók szerint kell tanulmányozni és kezelni. A kérdés kulcsát Hoff er úr Frankfurtban találta meg. Az ottani városi vízvezeték csövei nagyon erősen rozsdásodtak. Kiderítették, hogy ezt a bajt az egyik forrás vizének nagy szénsavtartalma okozza. A csövek mázolásával nem értek el számbavehető eredményt. Ellenben úgyszólván teljesen megszűnt a rozsdásodás, mióta a szénsavas forrás vizét márványzuzalékon vezetik át. A márvány, melyből e czélra évenként mintegy 50—60 waggonnal fogy el, a forrásvíz szénsavát közömbösíti. A vízvezetéki esetből az következik, hogy a vízalatti vasszerkezetek rozsdásodását első sorban is a folyóvíz szénsavtartalma okozza. A mely folyók mészkőhegységeken folynak keresztül, ott a mészkő a szénsavat neutralizálja és a rozsdával nincs baj. A mely folyók azután nem meszes hegységekben erednek és folynak át, ott a szénsavtartalom nagy lehet és a szerkezetek erősen rozsdásodnak, mint pl. a Moldván és a Bégán. A Moldván már nagyon sokféle mázolással kísérleteztek, de eddig kevés eredménynyel. Igaz, hogy a rozsdásodás okát is helytelen irányban keresték. A Moldván igen erős tutajozás van és úgy gondolták, hogy a gyors rozsdásodást a tutajfából kilúgozott szerves anyagok okozzák. A Duna mészhegyeken folyik át és így szénsavtartalma valószínűleg kicsiny. Ezt a feltevést megerősíti, hogy pl. Bécsben a már mintegy 15 éves nussdorfi táplálózsilipen és csegén és az 5 éves kaiserbadi csegén a szerkezetek nem rozsdásodnak. Ennek alapján remélhetjük, hogy a soroksári Dunaágon sem lesz bajunk a rozsdásodással. 1911. deczember közepén az alacsony vízálláskor az összekötő híd és a Margit-híd szekrénylemezeinek felső része kikerült a vízből. Láttuk, hogy ezek a körülbelül 30 éves és aránylag vékony lemezek, melyeket valószínűleg nem is mázoltak annak idején, még elég épek, aránylag csak kevéssé rozsdásodtak meg. Viszont úgy értesültünk, hogy egy kotró néhány évig állt a Bégán mázolás nélkül és a lemezburkolatát rövid idő alatt átrágta a rozsda. Mindenesetre érdemes lesz utána járni, milyen tapasztalatokat tettek a hajózó vállalatok a különböző folyókon a rozsdásodás tekintetében, illetőleg vashajókon eddig milyen mázolások váltak be a legjobban. A külföldi tanulmányút eredménye alapján az Orsz. Vízépítési Igazgatóság intézkedett, hogy a munka alatt álló, illetőleg legközelebb csatornázandó folyók és pedig: a Béga, Duna (soroksári Dunaág), Kőrös, Sajó, Kulpa és a Sió vizének szénsavtartalmát, általában vegyi alkotórészeit megállapítsák. A Vízépítési Igazgatóság az elemzésre és a részletes mázoló kísérletek megejtésére a m. kir. államvasutak gépgyárát kérte fel. A gyár i 0/ 6 0 cm. méretű vaslemezeket mintegy 15-féle festékkel fog bemázolni. A fent felsorolt 6 folyó vizébe egy-egy ilyen mázolás-sorozatot (15 próbalemezt) helyeznek el és az eredményt évenként észlelik. A különböző ólompír- és kátrányfestékeken kívül a következő festékeket is kipróbálják : Durabo (az Oderán alkalmazzák), Black Warrisli (a Dortmund-Ems-csatornán alkalmazzák); Inertol, Neroit, Siderosthen(a Fuldán jól bevált festék) és Anticorrosivum.
