Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

1. füzet - II. Schaffer Antal: Jelentés az 1902-3. évi bajai jégrobbantó munkálatokról

17 Miután a töltéseknek fent jelzett módon való elhelyezésekor azt tapasztaltam, hogy sziiüségtelen az egyes aknákat épen a kísérletileg megállapított tölcsér átmérőjének távolságában elhelyezni, mert a robbantás okozta nagyszámú rések és repedések, valamint a folyóvíz működése is bomlasztólag hat a jégre : a háromszögben elhelyezett kapcsolt csoport-lövéseket, — a jégviszonyoknak megfelelő kellő nagyságú töltésekkel ellátva, - gyakran 12—15 m. távolságban is sülyesztettiik a jégbe. 5. A robbantó töltések elrendezése és az elért eredmény ismertetése. A bizottság 1902. évi deczember hó 30-án délután indította meg a jégbontó-munkálatokat a a torlasz végén, a koppányi átvágás jobb partja mentén, tőle 12 m.-re és egymástól 6—6 m.-re elhelyezett, durranózsinórral gyújtott három kapcsolt aknának elsütésével, erre az irányra merőlegesen a parttól 20 m.-re a jégtorlasz végétől pedig 15 m.-re 4 dinamittöltést helyeztünk el, melyeket ugyancsak durranózsinórral egyidejűleg robbantottunk fel. A hatás a jégnek nagyobb területen való megrepesztésében és helyenkénti meghasításában nyilvánult, a nélkül azonban, hogy a lezajlásra való hajlandóság jeleit észlelhettük volna. Ennek oka a partról szilárdan összenőtt 3—5 m. vastag jégben rejlett, melyet mindenáron megbontanunk kellett, hogy robbantó-munkálatainkat sikerrel folytathassuk. Elhatároztuk tehát, hogy a parti jégbe 3 egyes töltést sülyeszszünk el és egyenként durrantjuk fel. Ez eljárás megfelelő eredménynyel járt, a mennyiben az átvágás meredek partjával egybefagyott jégtömegeknek némi meglazítása után a jégpánczélból 60 m széles 100 m. hosszú terület mozgásba jött és akadálytalanul lezajlott. E becses tapasztalatnak további robbantásaink folyamán nagy hasznát vettük, mert a part közelében elhelyezett egyes lövések nemcsak a jeget lazították meg, hanem nagyobb partbeomlásokat okoztak, s hozzájárultak a jéglevezetésére amúgy is szűknek bizonyult koppányi átvágásnak további fejlesztésére. Ugyanaznap éjjel lezajlott a csatornával határos balparti jég mintegy 80 m. szélességben és 100 m. hoszszúságban. A fogyasztott 11.-od oszt. dinamit 28 kg Deczember hó 31-én elektromosan elsütöttünk 28 kapcsolt lövést, melyek a jobb parttól 25 m.-re, a folyam sodrában 8 sorban sakktáblaszerűen voltak elrendezve. Az egyes sorok és aknák egymástól való távolságát 8"0 m.-ben állapítottuk meg. E robbantás okozta rázkódtatás felfelé é3 körülbelül 200 m. távolságra hatott, a mennyiben a nagy erővel hullámzásba hozott víztömeg a jégpánczélt megemelve, számtalan helyen megrepesztette, illetve összeszaggatta. A jégpánczélnak egy része csak akkor jött mozgásba, midőn a 10- 12 m. vastag parti fenékjégben hat egyes lövést egymásután sütöttünk el, melyekkel úgyszólván a jégboltozat jobb oldali ellenfalát romboltuk szét. Erre 80 m. szélességben 100 m. hosszú jégteriilet indult meg, s éjjel a csatornával határos balparti rész is lezajlott. Elfogyasztottunk 49 kg. 1. és 59 kg. ll.-od osztályú dinamitot. 1903. évi január hó 1-én reggel a koppányi átmetszés egész szélességében a jégtorlasztól levált egy 60 m. hosszú darab, mely lefelé 30 m.-re csúszott és a már jégtől mentes helyen ismét megakadt. Ennek szétrobbantására egy, a jégmező közepén elhelyezett nagyobb töltést és a jobbparti fenékjégben 7 kisebb egyes töltést durrantottunk fel, mire az egész tömeg ismét mozgásba jött és lezajlott. Ezután folytattuk a jégtorlasz