Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

3. füzet - I. Dieter János: A resiczabányai vízimű

A resiczabányai vizimü* (40 rajzzal és fényképpel.) Irta: Dieter János. Azok a viták és törekvések, melyek az újabb időben vízierőinknek az ipar czéljaira való kihasználása érdekében fölmerültek, késztettek arra, hogy a Szaba­dalmazott Osztrák-Magyar Államvasúttársaság által Krassó-Szörény vármegyében már 1901—1904. években megépített s azóta tökéletesített fausztató-és elektromos viziművet röviden leírjam. Az Államvasúttársaság felismerve a vízierők nagy fontosságát, a nyugati fejlettebb iparú országok példájára már egy évtized óta a birtokán lévő természeti vízierőket használja fel a resiczai vasgyár és bánya üzemének ellátására. A vizimü czélja. A vizimü czélja az elektromos energiatermelés és a fausz­tatás. Figyelemre méltó körülmény, hogy ugyanaz a víz, mely szállító eszközként szerepel, egyúttal elektromos árammal is látja el a nagy ipartelepet. Az Osztrák-Magyar Államvasúttársaságnak — hogy versenyképes legyen — gondoskodnia kellett, hogy a gőztermeléshez szükséges kőszén árától független állandó erőforráshoz jusson. Ugyanis az utóbbi években többször megismétlődött bányamunkás-mozgalmak, a munkaidő leszorításával és a bérminimumnak megsza­básával az amúgy is nagy veszélylyel termelhető resiczabányavidéki jó kőszén árát nagyon megdrágították. Hozzájárult még, hogy olcsó szállító eszközről is kellett gondoskodni, mert az Államvasúttársaság szerződésben biztosította a resiczabányai falepároló rész­vénytársaságot, hogy nagymennyiségű fát bocsát a helyszínén rendelkezésére. A fának távoli helyről közúti kocsikon való szállítása óriási összegekbe került volna úgy, hogy nem maradt más hátra, mint a vasút és viziút közötti választás. Minthogy pedig a viziút önként kínálkozott a vizierők kihasználásának szükségéből kifolyóan, a viziművet már ennek a czélnak is megfelelően építették ki. E czélok elérésére ott volt a Resiczabányán átfolyó Berzava patak, a mely mintegy 1200 m. tengerszín fölötti magasságban Krassó-Szörény vármegye kellő közepén a Szemenik hegységben ered, eleinte északnak tart, majd pedig Resicza­bányán keresztül nyugatra fordul; alsó folyásában már a Berzava csatornát alkotva bele folyik a Temesbe. E patak vize talán egyike a legkisebbnek, a melyet ipari czélra oly nagy arányú befektetéssel értékesítettek. De ama körülmény, hogy a vízierő termelő és fölhasználó helye, valamint a vizén érkező fának lerakodó és fogyasztó helye úgyszólván összeesik, ezt a befektetést gazdaságossá tette. * Szerző előadta a Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet vizépítészeti szakosztályának 1909. év deczember hó 21-iki ülésén. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom