Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
2. füzet - V. Apró közlemények
148 tószögi Freund Henrik, 11'41%-ban Bäsch örökösök, 4'14°/o-ban gróf Zichy Béla és 3'33%-ban pedig kis polgárbirtokosok tulajdona. Az új tervezet alapelve ugyanaz mint, a mi volt a régié. A Balatonba vezető árkok eltömései, úgyszintén a keleti Bozótcsatorna jobb partján tervezett 3-00 m. koronaszélességű töltés megakadályozza a külvízeknek a mentesített területre való hatolását. A külvízektől mentesített teriilet belvizei alkalmas csatornahálózattal egy partra lennének vezetve, a honnan a már említett 50 PH. szivattyútelep útján jutnának a Balatonba. A tervezett földmunka 89789 m 3 (71889'5 kor.) Az emelendő maximális vízmennyiség 0'840 m 3 pro. sec. A rendes emelő magasság 2-10 m. Az összes költség 175000'— korona. Pohl Béla. 3. A dellsi és hatfieldi völgyzárógátak átszakadása. 1911. október 6-án az Egyesült Államok Wisconsin államában a Black Riveren épült két völgyzárógát, a dellsi és a hatfieldi, átszakadt. Mindkét gátat a La Crosse Water Power Co. építette. A Dells-gát fölebb, a Hatfield-gát lejebb épült a folyón s mindkét mű energia-termelés czéljából tározta a vizet. A Dells-gát egy része betonból készült ; ez a gátrész 80 m. hosszú és a völgy legmélyebb pontjától számítva 9 m. magas volt s egyszersmind árapasztóul is szolgált; ehhez a betongáthoz 200 m. hosszú, széles alapú földgát csatlakozott, melynek közepén a vízállóság biztosítására az árapasztó színtjéig fölérő 1 m. vastag betonmag készült; egyébként a földgát koronája 1-8 m.-rel volt magasabb a betongáténál. A 8 km.-rel lejebb fekvő Hatfieldgát hasonló szerkezetű volt, de nagyobb méretű. E gát főrésze 150 m hosszúságban szintén betonból készült s magassága 12 m-t felülmúlt ; e betongát mindkét oldalán földgátban hosszabbodott meg; a baloldali gát közel 1200 m., a jobboldali 350 m. hosszú volt; mindkét földgát belsejében betonmagot helyeztek el Az 1911. év őszén beállott nagy esőzések megduzzasztották a Black Rivert úgy, hogy a medenczék nemcsak színültig megteltek, hanem a víz a Dells-gát árapasztójának színtjénél 2 m.-rel magasabbra emelkedett. Mivel a földgát koronája, csak 1'8 m.-rel volt magasabb a betongáténál, eleinte a gát gyors megmagasbítását határozták el s földes zsákok segítségével hozzá is fogtak a munkához, de sikertelenül ; október 6-án reggel 6 órakor a víz átömlött a földgát tetején is. csakhamar elvitte a gátkoronát, eltörte a központi betonmagot s 40 perez alatt 120 m. hosszúságban pusztította el a földgátat. Az árapasztóul szolgáló betongát sértetlen maradt. Szerencsére a parti lakókat s főként a hatfieldi gát alatt fekvő Black River Falls város lakóit idejekorán értesítették a veszedelemről úgy, hogy emberélet nem esett a szerencsétlenség áldozatául. A Dells-gát átszakadásával a Black River vízhozománya erősen megnövekedett úgy, hogy a már színültig telt Hatfield-medencze nem tudta a fölszabadult óriási vízmennyiséget fölfogni ; az ár reggel 10 órakor átcsapott a földgáton s nagy hosszúságban elsöpörte. Az árvíz d. u. 1 órakor érkezett a 20 km.-rel lejebb fekvő Black River Falls városhoz, melynek számos házát elsodorta s a városon keresztül új medret vájt magának. A Black River gátjainak átszakadását az okozta, hogy az árapasztó és a földgát koronája között kevés volt a színtkülönbség. A Dells-gát árapasztóján az előzetes számítások P5 m. magas vízréteg átbukását mutatták lehetőnek s a földgát koronáját mégis csak 1-8 m.-rel emelték az árapasztó színtje fölé. (Le Génie Civil, 1911 nov. 11.)
