Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - III. Rozsnyay Károly: Boszniai és dalmácziai tanulmányutam

193 hegyekről a csapadékvizek gyorsan lefolynak, a völgyekben pedig a sziklák repedésein ismeretlen mélységekben eltűnnek s ezért érthető, hogy a vízfolyások medrei nyáron teljesen kiszáradnak s ha találhatók is újra feltűnő források, onnan messze földre teherhordó állatokkal kellene szállítani a vizet. A tengerpartokon és szigeteken pedig a sósvíz teljesen élvezhetetlen lévén, valóban a sors gúnyja, hogy egyes vidékeknek tenger sok vize van — és még sincs egy csepp ivóvize sem. E kényszerítő körülmények hatása alatt keletkeztek a cziszternák, mert a repedezett vízeresztő mészköszikla-talajban kút eredménynyel nem létesíthető. Ilyen vidék pl. Gömörvármegyében a pelsőczi fensík, mely hatezer hold és szintén vízszegény. Ott, ahol a kedvező feltételek megvannak, - mint sűrűn lakott helyeken, nagyobb városokban — rendszerint vízvezetéket létesítenek, pl. Szerajevo, Mostár, Bilek, Trebinje, Spalató, Sebenico, Ragusa, 8inj, Knin, Macarsca, Zára, Fiume, Velencze stb. stb. városokban. A vízzel való ellátás nagy munkája azonban még koránt sincs befejezve; mert pl. egyes vasútakon a vízzel való ellátást úgy oldják meg, hogy a vizet a vonatok szállítják. A cziszterna sok vidéken az egyetlen lehető megoldási módja a vízzel való ellátásnak. A cziszternák olyan berendezésű műépítmények, melyekben összegyűjtik az esővizet, megtisztítják, eltartják és élvezhetővé teszik mind az emberek, mind az állatok számára. Dalmácziában a cziszternák tervezése következő irányelvek szerint történik: Vízszükséglet naponként egy emberre 3*1, lóra 8-1, szarvasmarhára 6*1, kisebb állatokra 0-3 liter. Első tekintetre feltűnően kevés, de tekintve a vízbeszerzés eme kényszerítő módjának aránylag költséges voltát, ez a számítás megérthető. Hiszen a tengeri hajókon fejenként és naponként csak 2 liter vizet számítanak. Dalmácziában 40—50 esővízmérő állomást rendeztek be és a cziszternák vízszükségletének számításakor a 2—5 mmi-es csapadékot figyelmen kívül hagyják, a csapadékmentes nyári szárazság 2—3 hónap között váltakozik. A cziszternaberendezés két főrészbál áll és pedig csapadókgyűjtő területből, továbbá a víztartó- és a vízszürőmedenczéből. A cziszternák tervezésekor mértékadó : a maximális vízszükséglet (vízfogyasztás), a minimális évi csapadékmennyiség és annak a száraz időszaknak ismerete, melyen át a vízfogyasztás nagyobb, mint a hozzáfolyás, vagyis a midőn a vízszükségletet nem fedezi a cziszternába folyó csapadék; de ismerni kell azt a teljesen csapadéktól ment időszakot is, melyen hozzáfolyásra számítani nem lehet. Ez időtartamra tározni kell a vizet a cziszterna medenczéjében. A méretek megállapítására vonatkozóan matematikai és grafikai módszerrel becses adatok találhatók a következő czímű művekben : 1. « Die Trinkwasserversorgung in Dalmatien mit specietter Berücksichtigung der Cisternenanlagem> von Josef Horowitz in Zára. Abdruck aus dem 4. Hefte der «Allgemeinen Bauzeitung * vom Jahre 1902. 2. Wasserbauten in Bosnien und Herzegovina. I. Band, Meliorations-Arbeiten und Cisternen Philipp Ballif. Wien 1896. Verlag von Adolf Holzhausen. 3. Instruction für die Anlage und Behandlung von Cisternen. Wien 1907.