Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
2. füzet - III. Rozsnyay Károly: Boszniai és dalmácziai tanulmányutam
119 fennsíkra 40 köbméter másodperczenkinti vízvezető képességgel. Az alagút hossza 1600 m., magassága 5 00 m., szélessége 4'25 m., a számított vízoszlop magassága 400 m. A két fennsík közötti magasságkülönbség 120 m, mely az alagút alsó végénél mint fenéklépcső fog jelentkezni. Az alagútat rekesztő táblával zárják el. A vízesés erejét fel fogják használni a zsilip zárására és nyitására. Az egész berendezést államköltségen készítik, az érdekeltség pedig a fentartásról fog gondoskodni. Ez a víz a Narenta folyóba ömlik, a Narenta pedig az Adriai tengerbe. Mostár mellett a Mostarsko-Blatót (3. rajzlap) hasonlóképen le akarják csapolni, mégpedig öntözéssel kapcsolatosan A munka kivitele 1913. vagy 1914-ben lesz. A lecsapolás szintén alagúttal történik, melynek hossza 1560 m.,keresztmetszete 3 75 m. szélességgel, 4-12 m. magassággal, 3-12 m. vízoszloppal, 30 köbméter mperczenkinti vízemésztő képességgel. Az alagút szelvénye itt is körszeletekből van szerkesztve. Az alagút esése 2'75%o ; a z egész sziklában fog épülni. Tervezett költség 1,600.000 K; érdekelt terület 1500 hektár, egy hektárra esik 1066 korona, az alagút folyómétere 230 K, melyet villamos vagy légnyomásos úton fognak fúrni. Egy köbméter költsége 20 K. A költségvetésekben Boszniában kisebb berendezések esetén 10%) nagyobbak esetén 5% felügyeleti és előre nem látható költségeket számítanak. Ezt a lecsapolandó területet öntözésre is be fogják rendezni. A szóbanforgó terület 13 évi átlagban évenkint 101 napig van kiszáradva — de egész biztosan csak 56 napig, egyébként az egész terület víz alatt áll, a legnagyobb elárasztás maximuma 10 m. Az alagút feladata, hogy a vizeket levezesse s a nagy terület, mely az év legnagyobb részében víz alatt áll — a mezőgazdasági művelésnek átadható legyen. A nyáron kiszáradt területekbe ez idő szerint kukoriczát ültetnek, vagy horse nevű növényt vetnek bele, mely a köleshez hasonlít és kenyeret készítenek a magjából. Az alagút végén keletkező vízesést itt is ki fogják használni, mert 150 m. esés fog előállani. Ez erőteleppel a Narenta folyó vízét fogják felszivattyúzni és a Mostarsko-Poljét fogják elárasztani, illetőleg öntözésre berendezni. Általában ebben az országban a vízfolyások rendszerint földalatti barlangokban tűnnek el és egy másik völgyben egyszerre mint bővizű folyók fakadnak fel és nagy területeket elárasztanak, melyeknek lefolyásuk Dincsen, mert a fensíkok (hegyüst, völgykatlan) rendszerint hegyektől teljesen körülzárt területek. Tervbe van véve valamennyinek a lecsapolása, mert ezeknek a területeknek a talaja mezőgazdaságilag hasznavehető, de jelenleg csak akkor művelhető, ha kedvezők a vízállás-viszonyok. Kedvező esetben 40 métermázsa kukoricza is terem évenkint és hektáronként - de jelenleg csak 10 évben egyszer. Előfordul két három év mikor semmi sem teremhet az elárasztás miatt. Nagy gazdasági érdekek fűződnek tehát a lecsapoláshoz. Van olyan fensík is, melyet tavaszszal 30 m. magas vízréteg borít. Némelyik fensík (pl. Turkoviczi mellett) csak júniusban csapolódik le s akkor egy csekély szántás után a termékeny és finom szemcséjű iszapos talajba kukoriczát ültetnek, mely már szeptemberben beérik (90 nap alatt), de sietni is kell a learatással, mert az őszi esőzések alkalmával ismét víz alá keriil az egész fensík. Herczegovinában tervbe vették több ilyen területnek szabályozását 15 millió korona költséggel, melylyel víztől mentesítenek 20 ezer hektárt ; a befektetés hektárenkint 750 koronát fog kitenni. A lecsapolásra és öntözésre berendezett jó minőségű terület forgalmi értéke 9*
