Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
1. füzet - I. Kvassay Jenő: A magyarországi folyók csatornázásáról
•6 A Temesnek legalsó 87 km. hosszú szakasza 3 duzzasztómű és hajózó csege útján lesz hajózhatóvá teendő, a mire nézve a szükséges költségeket a törvényhozás megszavazta. A Temesben a szabad hajózás tisztán mederrendezéssel kis vízálláskor annál kevésbbé foganatosítható, mert mint a Bégán láttuk, Kiskostélynál a Temes folyónak felső szakaszáról az összes vizet a Bégába vezetik át fenékgáttal és így csakis az alsóbb mellékfolyók vizei volnának a szabályozással hajózhatóvá teendő szakasz táplálására fordíthatók. A Kulpa. A Kulpa a Szávának mellékfolyója; vízgyűjtő területe 10500 km.; nagyvize 800 m 8 ; középvize 100 m s ; kisvize 20 m 3. Esése az alsó, hajózhatóvá teendő szakaszon 0'88 m. kmkint. Középszélessége 80 m. A Kulpa folyónak Sziszektől Károlyvárosig 135 kméter hosszúságban való csatornázása 4 hajózó csegével van tervbe véve. Ma a Kulpa csak nagyvizek alkalmával hajózható Károlyvárosig, azonban árvizeinek gyors apadása következteben a hajóknak alig van idejük menekülni, hogy fel ne üljenek. Ezen kívül két szakaszon sziklák is vannak a mederben, melyek a hajózást ma akadályozzák; a duzzasztóműveket oly módon helyezik el, hogy e sziklák fölött is a kellő vízmélység meglegyen. A munkálatok végrehajtására szükséges költségeket a törvényhozás engedélyezte. Magyarországban, mint részletesen előadtuk, a Duna és Tisza, illetőleg a Száva mellékfolyói közül a vizi beruházás programmja s a törvényhozás megszavazta költségelőirányzat a legközelebbi időben a következő folyók csatornázását vette tervbe: Soroksári Dunaág csatornázása — — — ... — 55 Vág folyó ... ... — — ... 68 Sió ... ... ... ... ... ... ... ... — 110 Temes ... ... ... .... ... — ... 87 Bega ... ... ... ... ... .... ... ... — — 153 Kulpa ... ... ... ... ... ... ... ... 135 Szamos ... ... ... ... ... ... ... ... 65 Bodrog ... ... _ ... — ... ... ... ... ... 65 Sajó ... ... ... ... ... ... ... — ... ... 115 Kőrös ... ... - ... — ... - 140 893 km. A soroksári Dunaágnak kivételével, melynek csatornázását a közegészségügy és vízerő szempontja okolja meg, a többi folyónak hajózhatóvá tétele csak csatornázással biztosítható, mint azt részletesen felsoroltuk. A kis- és árvizek tömege közötti igen nagy különbség az országnak klimatikus viszonyaiból magyarázható ki. A hajózásra legkedvezőbb középvízállások az összes mellékfolyókon igen rövid ideig tartanak úgy, hogy reá jövedelmező hajózást alapítani nem lehetséges. A középvizek hiányát, illetőleg rendkívül rövid időre terjedő tartamát szabályozásokkal pótolni nem lehetséges, épen így ha nem is lehetetlen, de
