Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

6. füzet - VI. Betűrendes név- és tárgymutató

•177 kerék állati erővel, bivalylyal, tehénnel vagy tevével hajtva 2—4 m. vízemelő magasság mellett perczenként 2501. vizet emel és 1 kat. holdat csak 33 óra alatt öntöz meg. Felső-Egyiptomban 24.000 ilyen öntözőkerék van, melyeknek több mint fele Asszuán és Szoliag közt emeli a vizet. Ezeken kívül határtalan számú gémes vederrel (saduf) emelik a kutak és különösen a Nilus vizét a magasparti területekre. Az asszuáni kerületben, melynek magaspartjait a Nilus árja csak ritkán önti el, az állat drága, az emberi erő meg olcsó, a sűrű népesség javarésze (km

3-renként 760 ember) életét vízemeléssel tölti el. Itt az emelőmagasság kisvízálláskor 8—10 méter, a mely a Nilus partjaiba vájt gödrökkel 2 méteres szakaszokra van felosztva. Minden gödörből újabb saduf emeli fel a vizet a szomszédos felsőbe. A sadufot állítólag Mózes találta fel, de valószínű, hogy még sokkal régibb eredetű. Látjuk tehát, hogy az állam fentartotta ós kezelte nagyarányú berendezéseken felül a szegény fellálinak, a termékeny Nilus völgy ez örök és állandó tipusu teremtményének, még rendkívül sok dolga akad a víz végleges szétosztásánál. Szerencsére ezt a feladatát a sűrű népesség és a kis munkát kívánó szántás mellett s a vérébe átment nagy gyakorlatnál fogva, pontosan, hűen és fáradságot nem ismerő kitartással végzi. Említettük, hogy az árasztó öntözések érdekeit szolgáló egyetlen gát Esznehtől északíft épült. 17. képből kivehetően 30 m. széles, beton- és portland-czementbe rakott terméskő-fenéken