Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

6. füzet - V. Apró közlemények

•196 tünk, sőt a folyton emelkedő húsárak rá fognak kényszeríteni. Itt nem várhatjuk be a történeti fejlődést. Eddigi berendezéseinkkel a kívánt sikert a kellő mérnöki ellenőrzés és felügyelet hijján nem tudtuk felmutatni. Az egyiptomi öntözések felügyelete és kezelése tisztán mérnöki kézben van. Az ismertetett nagy gátak, zsilipek és vízosztó műépítmények kezelésétől kezdve a víznek a birtokokon való szétosztásáig az ellenőrzést és felügyeletet az «Irrigation Service» mérnöki gárdája végzi. A legfelsőbb vezetést angol mérnökök, a víznek végső szétosztását belföldi arab mérnökök és öntözőmesterek teljesítik. Nálunk a talajjavító munkák műszaki ellátására kultúrmérnöki testületünk van, a melyre öntözőtelepeink kezelését rá lehetne bizni és bár Alföldünk nem olyan sűrű népességű, mint Egyiptom s talán nem is lesz soha, színmagyar népünk értelmiségben és tanulékonyságban messze felülhaladja a felláhot. Egyiptom öntözése ezért biztató példa, hogy a talajjavításnak ezt a gyümölcsöző módját minél szélesebb körben mi is meghonosítsuk. És az öntözéssel kapcsolatos intenziv gazdálkodás nagyban közre fog működni, hogy földmíves népünket a kivándorlástól visszatartsuk. Щ APRÓ KÖZLEMÉNYEK. 1. Kísérleti kutatás a folyószabályozásban. «Experimental-Forschung im Flußbau» czím alatt jelent meg a «Zeitschrift für Binnen-Schiffahrt» 1911. évi 13-ik számában az az előadás, melyet Engels titkos tanácsos, a drezdai műegyetem tanára a «Zentral-Verein für deutsche Binnenschiffahrt» 1911. évi rendes közgyűlésén tartott. Az előadás mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a természeti erők kihasználásában történő minden haladás a kísérleti kutatáson alapszik. Nemcsak a víz mozgásának, de még sokkal inkább a folyóvíznek a mozgékony mederre gyakorolt hatásának és a folyószabályozás eredményeinek tanulmányozásában kísérletekre vagyunk utalva. Magukon a, folyókon való kísérletezés a nagy költség és a megfigyeléshez szükséges hosszú idő miatt, de meg azért is lehetetlen, mert nincs módunkban, hogy a folyó esését, mélységét, sebességét stb. tetszésünk szerint változtassuk. Ezért vagyunk laboratóriumi kísérletekre utalva. Röviden vázolva a modell-kisérletek történetét (Fargue 1875, Reynolds 1885, Vernon-Har

court 1886, MenginLecroeulx 1890 -95), az előadó áttér a drezdai műegyetem laboratóriumának 1899-ben az ő javaslatára történt alapítására ós fényképekben bemutatja a 14 m. hosszú, 2 m. széles és változtatható esésű kísérleti vízfolyást, nemkülönben a rajta végzett különböző kísérletek eredményeit mint pl. a sarkantyú feje előtt keletkező medermélyítéseket, a freudenaui dunai kikötő bejárati, valamint a KaiserWilhelm-Kanal torkolati zátonyának kialakulását és e zátonyfejlődést megakadályozó művek hatását. Végül megtudjuk a czikkből, hogv Engels példáját követve Karlsruhéban Rehbock, Darmstadtban Kocli létesített folyószabályozó czélokat szolgáló laboratoriumot, hogy Bécsben most foglalkoznak laboratórium felállításával és hogy Engels azt hiszi, hogy néhány év múlva Drezdában egy új, nagyobb és minden követelménynek megfelelő laboratoriumot fog megnyithatni. Ezeknek a