Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
6. füzet - IV. Nagy Béla: Egyiptomi öntözések
163 Az egyiptomi öntözések.* (32 képpel.) Irta : Sagy Béla. I. A Nilus vízrajza. A Nilus földünknek nemcsak leghosszabb, de egyik legérdekesebb folyója is. Hossza a Viktoria Nyanza tóba ömlő Kagera forrásaitól a Földközi tengerbe való torkolásig 6350 kilométer, tehát megközelíti földünk félátmérőjét. Lombardini szerint nincs a világnak folyója, a mely annyi meglepő és nagyarányú vízrajzi tanulmányt kinálna, mint a Nilus. Bár vízrajzi viszonyainak ismeretében újabb időben nagy a haladás, azt a kérdést, hogy árvizei miért jelentkeznek, emelkednek és sülyednek oly pontossággal és hogy vízgyűjtőjének terjedelméhez mért aránylag csekély kisvízei miért nem apadnak el több mint 3000 kilóméternyi hosszú esőtlen és forró sivatagban végighúzódó, úgyszólván magányos pályáján, ezt a kérdést még ma is titokzatos félhomály fedi. Annyira ismerjük már hatalmas vízgyűjtő vidékének természetét, hogy sejtjük az okát, de biztosan nem tudjuk. Az egyiptomi öntözések megismerése szempontjából nem lesz érdektelen, ha ezt a sejtelmünket itt rövidesen vázolom. A Nilus vízgyűjtő területe 3 millió négyszög kilométer, közel tizszer akkora, mint Magyarország és akkora, mint az Oroszország és a Balkán-Államok nélküli európai szárazföld. Ebből 1,700.000 km 9 esik a Fehér Nílusra, 300.000 km 2 a Kék Nílusra, 237.000 km 3 az Atbarára ; a fennmaradó 763.000 km 2 pedig magának a Nilus Khartumtól északra eső 3000 km. hosszú szakaszának a lybiai és arab sivatagra kiterjedő, úgyszólván esőtlen vízgyűjtőjére esik. (L. az 1. képet.) Ez óriási kiterjedésű vízgyűjtő ellenére is a Nilus Asszuán és Kairo között még sem kelti a folyamóriás benyomását az utasban. Vízgyűjtőjének terjedelme bár közel négy akkora, mint a Dunáé, sem árvize, sem kisvize nem nagyobb a Dunáénál Magyarországon. Arvízmennyisége Ínséges esztendőkben, mint р. o. az 1877. évben (aug. 20-án asszuáni 6 4 m. mérczeálláskor) másodperczenkinti 6450 m s-re is leszáll, míg a reá következő 1878. max. évben (szept. 30-án asszuáni 9-l m. mérczeálláskor) másodperczenkinti 13.200 m 3-re is felemelkedik. A Fehér és Kék Nilus teljesen elütő jellegű vízgyűjtőikkel Khartumnál egyesülnek. A Fehér Nilus, illetve felfelé való folytatásai az Albert és Viktória Nilus a Viktória Nyanza tóból 12901) m. tenger szine feletti magasságból kiindulva, tavaktól és mocsaraktól megszakítva, 2500 km. hosszú útjában 800 m.-t esik. A Kék Nilus az abesszíniai hegyek között a Csana tóból 1760 m. t. sz. f. magasságban eredve folytonos és lefelé csökkenő esésű 1360 km. hosszú útjában 1370 m.-t esik. Karthumtól északra a Nílusnak egyetlen számbavehető mellékvízfolyása az Atbara * A szerző előadta a Magyar Mérnök- és Kpítész-Egylct vízépítészeti szakosztályának 1910. jan. 18. és 25-iki ülésen.
