Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
6. füzet - I. Fekete Zsigmond: A Tisza folyó medrének középkeresztszelvényei
из ugyanabban a mélységben való középszélességét és ennek megfelelő vízszintes területét (a középszélesség és az egyes távolságok szorzata) hektárban. Megjegyezzük, hogy 0 víz (null víz) elnevezés alatt érteni kell Vásárhelyi Pál által 1842. évben tixált kisvíz színét. A mélységek szerint vett szélességek és vízszintes területek adatai után végül külön rovatba vannak állítva : az egyes szelvényekben a 0 víz alatti terület, továbbá két-két szelvény közötti középterület (két egymást követő szelvény 0 alatti területének számtani közepe), köbtartalom (a 0 víz alatti egyes területek közepének és az egyes távolságoknak szorzata). Az említett adatokra nézve meg kell azt is említenünk, hogy a 0 víz alatti — 2 méter mélységtől kezdve fölfelé -)-7 méterig (mert átlag ez a legmagasabb partszín) vettük a méterenkinti vízszintes szélességeket, hogy a mederszelvény fölé eső szelvényterületrészeket a hullámtéri résztől elválaszthassuk. Az itt említett — 2 m. mélységet azért választottuk, mert az egyes keresztszelvények áttekintéséből következtetve, ez az összes felmért keresztszelvényekben még meg van. A 0 alatt —2 m.-nél nagyobb mélységek már változók s helyenkint ez alatt még a legnagyobb mélység is csak kicsiny. Az átvágásoknál, mivel elejükön és végpontjukon legfeljebb csak kivételesen van megmért keresztszelvény, az átvágás kezdete előtt a legközelebbi hullámteres szelvény adatait vettük irányadóknak. Az átvágásokban a felső kezdettől lefelé következő első szelvény adatait tekintettük szintén irányadóknak. Bent az átvágásban az eljárás a fent leírthoz hasonló. Az átvágás alsó végén az átvágás legutolsó szelvényét, az átvágás alsó végétől kezdve a legközelebbi hullámteres szelvényig pedig ez utóbbit vettük irányadónak. Például a Tisza 89. számú (Algyő községtől lejebb fekvő) átvágásánál az itt jelölt vázlatrajz szerint a 227/a. számú szelvénytől az átvágás x kezdetéig az említett 227/a. szelvény, az átvágás elején x pont és 227/b. szelvény közt a 227/b. szelvény ; a 227/c. szelvény és y alsó végpont között pedig a 227/c. szelvény az irányadó. Az átvágás alsó y végpontja és a 228. számú szelvény között a most nevezett szelvény irányadó. Ha olyan két pont között kerestük a középszelvényt, hol a végponton nem volt felmért keresztszelvény (р. o. közvetetlenül a vízmérczék előtt és után) ott az előbb leírthoz hasonló eljárást követtünk. Megjegyezzük végül, hogy e lemért szélességeket páros számú egész méterekre kikerekítve vettük, a számítások könnyebbségének okáért, mivel az így elkövetett kicsiny hibának alig van hatása. b) A fcözépszelvény méreteinek számítása. A fent leírt adatok segélyével a folyó tetszőleges két-két határpontja között meg lehet állapítani a meder középszelvényét. A vízrajzi osztály saját feladataihoz képest, melyek első korban a nyilvántartásra vonatkoznak, két-két vízmércze között vett folyószakaszok szerint határozta meg a középszelvényt a következőképen : Mindenekelőtt a fentebbi — méterenkint vett mélységeknek megfelelő — lt*
