Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

1. füzet - IV. Maurer Gyula: Oroszország hajózó útjai

40 lenek maradtak és igy hatásuk nem igen volt érezhető. Közel 14 millió korona, ama munkálatok értéke, melyeket négy különböző gázlócsoportozatnál teljesítettek^ de a föntemlített okokból fólbenhagytak. Nem tekintve a különböző pontokon helyi okokból készített partbiztosításokat, csak egy oly munkálat van a N.-Novgorod ós Kazán közötti ú. n. «Teliacsi-Brod» gázlóknál, melyet rendszeresen befejeztek és ma is fentartanak. E munkálatok 17-1 km. hosszú szakaszon létesített párhúzamos művekből, sarkantyúkból és mederelzárásokból állottak, költségük 9'8 millió korona volt. A hajóút mélysége kisvízkor e művek következtében 067 m.-ről l-62 m.-re emelkedett. A mederszélességet azonban úgylátszik nem egészen megfelelően állapították meg, mert a hajóút szélesbítésére némi kotrást a későbbi években is végeztek. Mint föntebb említettük, az 1906. évben, melyben a kotrás-költségek az összes előbbi évekéit meghaladták, mintegy 100 gázlót kotortak át 2 7 millió kor. költséggel. A «Teliacsi-Brod»-nál legalább három ilyen gázló volt. melyet állandóan kellett kotorni s így a gázlónak megjavítására közel 5'7 km. folyószakasz szabályozása volt szükséges 327 millió költséggel. Ez azonban a legrosszabb szakaszok egyike. Másutt a gázlók csoportosan vannak úgy, hogy megjavításukra gázlónkint rövidebb szakasz is elégséges s kevesebb költséggel végezhető. A többi helyütt végrehajtott munkáknál tett tapasztalatok is arra vallanak, hogy nem becsültük túl a költséget, ha a 100 gázló megjavításának költségeit 130 -150 millió koronára teszszük. E költséggel azonban a jelzés és kotrás szempontjából kezelés alatt álló mintegy 5000 -6000 km.-re tehető folyószakasznak nem is 10-ed része: 500—600 km. volna rendezhető, s tudjuk, hogy a megszakítással létesített művek mihamar a közbeneső szakaszokon is némi munkálatok végrehajtását tennék szükségessé. E szabályozó munkák következtében a 2,700.000 korona kotrásköltségből — a téli kikötők s egyes rakodók kotrásának szüksége miatt egy rész fenmaradván — megtakarítható lenne mintegy 2,200.000 korona ; a kisvízi meder jelzésére eddig fordított 1,400.000 koronából mintegy 1,100,000 korona, vagyis a loO—150 millió szabályozó költséggel szemben mintegy évi 3,300.000 korona évi kiadás maradna eL Ha még figyelembe veszszük azt is, hogy a szabályozó művek fentartása szintén állandóan nagyobb összegeket igényelne, kimondhatjuk, hogy a Volgán és főbb mellékfolyóin, a hol a folyómeder szabályozását az árvíz és jég levonulása nem kivánja, Oroszország mai gazdasági állapotában — mindaddig, míg a hajózás a kotrás útján ma előállított vízmélységekkel megelégszik — a hajóútnak szabályozó művekkel való előállítása és fentartása a ma követett eljárásnál lényegesen költségesebb lenne. Ha azonban a hajózás a ma Rijbinszk és Nisni-Novgorod között előállított 1-20 m. és Nisni-Novgorod alatti 1'60 méter kisvízi mélységgel többénem elégednék meg, a gázlómélységek fokozása kotrással csak hatványozottan nagyobb költséggel lenne elérhető s azért mihamar a szabályozó művek javára billentené a mérleget; annál is inkább, mert a kotrók tüzelésére szolgáló nafta ára a Volga mentén is rohamosan növekszik. A szabályozó művek amellett, hogy a nemzeti vagyont gyarapítanák, különösen a későbbi nemzedékeknek szolgálnának javára, A hajózás biztosságára szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban megemlítendők még a kikötőkben levő számos és kitűnő berendezésű tűzoltó hajók, melyeket részben a közútak minisztériuma, részben a községek és kereskedelmi egyesületek tartanak fenn.