Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

1. füzet - IV. Maurer Gyula: Oroszország hajózó útjai

38 városok egymástól való távolságát, a hajósok nem értesülhetnek kellő időben a gázló-mélységekről s ezért a vízmélységet a legkisebb gázlók közelében messze látható jelekkel adják meg. De sőt tovább mennek. Arra a tapasztalatra jöttek, hogy a hajósok igen sokszor megkísérlik a sellők homokpadjain a víz mélységével egyenlő bemerülésű hajókkal való átsiklást. Ennek gyakran az a következménye, hogy az illető haji) fennakad, a folyó pedig körültölti homokkal és elzárja a hajóutat, feltartóztatván az egész forgalmat. Azért, ha a víz mélysége a legrosszabb gázlók fölött egy előre meghatározott mértéken alul sülyed, az illető legrosszabb gázlók közelében, külön kis gőzössel felszerelt őrségeket szerveznek, a melyek a közlekedő hajók merülését menetközben éjjel-nappal megmérik és ellenőrzik. Rijbinszk és N.-Novgorod közötti szakaszon 20 m. az a vízmélység, amelynél a hajók merülésének ellenőrzését megkezdik. A hajó alatt levő vízpárnának 2 méteres vízkor legalább 9 cm.-nek, kisebb vizkor 5 cm.-nek kell lennie. Ezzel az eljárással, bár meglehetős költséges, a forgalom biztosítása szempontjából kitűnő eredményeket értek el. A hajóutat jelző úszók közül a jobboldali vörösre, a baloldali fehérre van mázolva. Ел úszók legtöbbjét éjjel ugyauilyeu színű lámpákkal látják ei. Az irányt jelzőpóznákon a szerint, a, mint a jobb, vagy balparton vannak, szintén piros, illetőleg fehér lámpák vannak. A szolgálat terjedelmére vonatkozóan elég legyen megemlíteni, hogy a Volga medenczéjében az 1906. évben az árvizek ideje alatt összesen 662 őrséget állítottak föl 1280 alkalmazottal, kik 888 úszót és 384 irányjelző póznát helyeztek el. Megjegyzendő, hogy mind a póznákat, mind az úszókat a hajóút változásának megfelelően áthelyezgetik. Ugyanez év kisvízei idejében 1413 őrség tett szolgálatot 2972 emberrel. Elhelyeztek mintegy 3600 úszót és 1300 jelzőpóznát s a kitűzött utak 90%-án éjjeli jelzés is volt. 1906-ban az árvízi 2 hónap alatt az állandó személyzet és gőzösök költségeivel együtt, a mintegy 6000 km. víziút jelzésének költsége 260,000 K-ba, vagyis km.-kinti 43 K-ba került. Kisvíz idejében 5400 km. állott gondozás alatt, összesen 1,400.000 К költséggel, a mi km.-kint 259 K-t jelent. A hajóút jelzésének összes költsége 1906-ban 1,6(50.000 kor., kilométerenkint 302 К volt. Kotrás. A hajózást akadályozó gázlóknak erősebb kotrását 1890-ben kezdették meg szabályozó munkákkal kapcsolatosan. 1901-től kezdve a szabályozó munkákat félbenhagyták és a hajóút fentartása egyedül kotrással történik. Azóta áll fenn a mai szervezet, mely a kotrómunkákat, illetőleg a közlekedő utak kazáni igazgatóságát négy kerületre osztja be, élükön egy-egy főmérnökkel. A kazáni igazgatóság hatásköre kiterjed az egész Volgára és mellékfolyóinak legnagyobb részére. A Moszkva folyó már a moszkvai kerület alá tartozik. A gázló felvétele után a kotrandó csatorna irányát és méreteit az illető kerületek főnöke állapítja meg. A kotrás elvégezte után a sellőket ós a rajtuk