Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

1. füzet - IV. Maurer Gyula: Oroszország hajózó útjai

26 Czáriczin alatt lép a Volga igazán a lapályba, de itt tulajdonképen már deltája kezdődik. A folyóvölgy szélessége a szorosabb értelemben vett deltáig 10 és 30 km. között van. A folyó mentén fekvő összes városok 30—60 méterre a víz színe fölé érő partokon vannak elhelyezve. így Rijbinszk, Jaroszlav, Kosztroma, Nisni-Novgorod és Czáriczin a Volgán ; Varsó a Visztulán és Kiev a Dnjeperen. Mindezek a városok magasan fekszenek oly helyütt, a hol a folyó a magas partot megközelíti. A forgalom kívánalmainak ez az elhelyezés ma már természetes nem felelne meg; azért, a hol arra hely van, mélyebb fekvéssel új városrészek keletkeznek. Ezt látjuk Varsóban és Kievben, míg Nisni-Novgorodban a Volga és Oka csúcsán rengeteg épülettömegből álló új városrész keletkezett, a hírneves vásártér, a melyet azonban az árvíz elönt és csak az árvíz elvonulta után kezdődik meg az eliszapolt utczák újra való kitakarítása és a boltok és épületek benépesülése. A nisninovgorodi vásártérnek, helyesebben vásár-városnak másodszori elöntésétől tartani nem kell, mert a Volga és általában az orosz folyók legtöbbjének április-májusi nagy árvizeit a télen át felgyülemlett hótömeg olvadása hozza létre s a nyári esőzések következtében július vagy augusztus hónapban rendszerint fellépő második áradás az előbbihez képest elenyészően csekély. Európai Oroszországnak s egyúttal Európának is leghatalmasabb folyamrendszere a Volga az ő mellékvizeivel. Vízgyűjtő területe 1,459.000 négyzetkilométer (1. II. táblázatot), vagyis négyszer akkora, mint Magyarország területe és csaknem háromszor akkora, mint a Duna vízgyűjtő területe Báziásig. A Volga folyó hossza 3499 km., vagyis több, mint másfélszer akkora, mint a Dunáé (2890 km.). Azonkívül még négy olyan folyó van medenczéjében, melynek hossza a Tiszáénál nagyobb, közülök a Kama 2009 km., az Oka 1520 km., a Bieaje 1373 km., végül a Viatka 1248 km. hcsszú. A Volga medenczéjében a mindkét irányban hajózható víziútak hossza 17.500 km. (1. I. táblázatot). . I. Táblázat. Főbb víziútak hossza. Vízre feladott árúk. Folyamrendszer. Fausztatás, tutajozás, hajózás lefelé Hajózás fel- és lefelé Összesen Ebből gőzhajózás Tutajon Hajón Összesen Az összes forgalom 7o-a Folyamrendszer. kilométer kilométer millió tonnákban 1. Volga .. 39 000 17.500 56.500 13.500 3-53 16-09 19-62 56 2. Dvina 18.100 5 300 23.400 3.400 0-56 1-07 1-63 5 3. Néva, tavai és mellékfolyói 15.900 2.300 18.200 1.500 105 3-66 4-71 13 4. Düna ... ... ... 5.010 1.520 6.530 600 0-82 015 0-97 3 5. Njemen ... ... 4.900 1.180 6.080 530 1-62 018 1-80 5-3 6. Visztula . . 2.1 20 2.060 4.080 880 011 002 013 0-4 7. Dnjeper 12.400 5.800 18.200 4.980 2 02 207 409 12 8. Don ... ... .. 2.300 2 300 -1.600 2.100 0-18 0-84 102 3 9. Többi folyók.. ... 35.370 5.040 40.140 3.910 0-80 0-21 101 23 Összesen 135.000 43.000 178.000 31.400 10-69 24-29 34-98 100