Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
3. füzet - VI. Apró közlemények
mekkora állandó vízmennyiség áll rendelkezésünkre. Ha hosszú évek során megfigyeljük a folyó vízállását s ismerjük a vízállásoknak megfelelő lefolyó vízmenynyiséget, akkor megszerkeszthetjük minden évről a lefolyó vízmennyiség grafikonját. E grafikon területe megadja az évi vízszállítmányt, melyből aztán a másodperezenkénti közép-vízhozomány kiszámítható. Több év átlaga az átlagos másodperczenkinti vízhozomány ismeretére vezet. Azonban megtörténik, hogy az apróbb vízfolyásokon nincsenek vízmennyiségméréseink, sőt vízmórczéink sem ; ekkor más módon, a vízgyűjtő területen észlelt csapadékból kell következtetnünk az évi vízhozomány nagyságára. Természetes, hogy ez a következtetés csak közelítő, de általános tervezet elkészítéséhez mégis nagyon becses adatot szolgáltat. Hazai folyóinkon több helyütt elég pontos adatokat szereztünk be a légköri csapadék és a belőle lefolyásra kerülő vízmennyiség viszonyáról úgy, hogy ezeket az adatokat egyéb megfigyelések számbavételével kategorizálva, táblázatot állíthattunk össze, mely az évi csapadék százalékában adja meg a lefolyásra kerülő évi vízmennyiséget. Ezt a táblázatot itt közöljük : A folyómederben évenként lefolyó vízmennyiség az évi csapadékmennyiség " n ában kifejezve. A terület minősége Kötött talaj Félig kötött talaj Vízeresztö talaj 1. Magas hegyvidék 1000 m.-en felüli átlagos magassággal... 70—60° о 60—50° о 50-30° о 2_ Hegyvidék 1000 és 500 m. közötti átlagos magassággal 60—50»o 50—30° о 30- 20°/o 3. Dombvidék 500 és 150 m. közötti átlagos magassággal... 50—30»/o 30—20»'o 20—10°,'o 4. Dombvidék kiterjedt síksági részletekkel — ... .... 30—M»/» 20—10°o 10-0% 5. Síkvidék 150 m. alatti átlagos magassággal... .... ... 20—10°, о 10—0°Ö 0°/o Miként ebből a táblázatból látható, a folyó szállította évi vízhozomány annál nagyobb részét teszi ki a csapadéknak 1. minél magasabb a hegyvidék; 2. minél kötöttebb a vízgyűjtő terület. Ennek a dolognak a magyarázata egyszerű. A magas hegyvidéken aránylag jóval kevesebb a párolgás, mint a síkvidéken, egyrészt az alacsonyabb hőmérséklet miatt, másrészt a levegő nedvességi foka miatt s végül a miatt, mert a csapadók gyorsan befut a folyómederbe, hol már csak csekély vízfelszín érintkezik a levegővel. A mi a terület kötöttségének a hatását illeti, ez is könnyen érthető. A vízeresztő talajok kevesebb vizet szolgáltatnak átlagban, mert a lehullott csapadék egy része földalatti utakon eltűnik, s nem jut a mederbe ; néha a föld alá került víz egészen más vízgyűjtő terület medrében bukkan föl, néha pedig oly mélyre sülyed, hogy nem is tör elő, vagy legalább is nem tör elő ott, a hol reá számíthatnánk. Meg kell még jegyeznünk, hogy a táblázat nemcsak Magyarországra, hanem általában egész Középeurópára is kielégítő adatokat szolgáltat. Természetes azonban, hogy ezek az adatok csak általános tájékoztatásra valók s a pontos viszonyt a csapadék és a lefolyó vízmennyiség közt csak a megfigyelések és mérések állapítják meg. Bogdánfy Ödön.
