Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - V. Tavernier R.: Vízmennyiség-mérések változó medrű folyókon Fordította: Gillyén József

219 Hasonló elemzést végezve, mint a milyet az alakváltozások előhaladásának föltevésekor tettünk, a midőn a sinusvonalak minden egyes szakaszára nézve a megfelelő mederváltozást és vízállásváltozást meghatároztuk, ebben a második esetben is az első esethez hasonlóan bizonyos anomáliák tűnnek szembe. íme minden egyes szakaszon a meder sinusvonalának ellapulását kisórő jelenségek : c

1 szakaszon a meder felmagasodása és a vízszín megfelelő emelkedése (enyhébb x

2 és ^ között, erősebb à, és c

í között). Cj. Yi szakaszon a meder sülyedése, a vízszín emelkedése (anomália). Yi a

1 szakaszon a meder sülyedése, a vízszín megfelelő sülyedése (enyhébb Yi és ßj. között, erősebb és а

x között). % szakaszon a meder emelkedése, a vízszín sülyedése (anomália). А II. sz. mellékleten még egy hasonló esetet ábrázoltunk, ha t. i. az egyes alakzatok (küszöbök és gödrök) nagyobbak. Ha a meder sinusvonalának A

x B

1 /)

t A,, ]>., C

2 T)

2 amplitúdója mégegyszer oly nagy A

± В/ G

x 1)

х' A

2 II,/ C

s (fekete eredményvonal) a vízszín sinusvonalának amplitúdója szintén nő, de kisebb arányban (kék eredményvonal). Ha a meder új sinusvonalának a В/ részen ellenesése van, a felszín sinusvonala ezen a szakaszon nem igyekszik a meder sinusvonalához alkalmazkodni abban a mértékben, a mint a lefolyó víztömeg csökken ; a vízfelszín alakjának szabályossága megszűnik és a sinusvonal а Н/ IA

2 H

2' szakaszon, — ha a lefolyó víztömeg semmi, — а Щ H

2 vízszintessel helyettesítendő, a mely a meder sinusvonalának érintője. А Щ és H

ä' között fekvő pontokra nézve a sebességek és víztömegek görbéinek nem lesz többé a nedvesített keresztszelvények görbéivel összeeső kezdőpontja. Már fentebb jeleztük ezt a sajátságot. A II. sz. melléklet eléggé számot ad arról, hogy a mederben fellépő ellenesés a vízfelszín sinusvonalának alakját mennyiben módosítja; ha összehasonlítjuk ezt az a

x Ü

± Yi §1 alakkal látjuk, hogy az emelkedés а ponton sokkal jelentékenyebb, mint a sülyedés a ^ ponton. Szükégtelennek látszik, hogy ezt az esetet ugyanazzal a részletességgel tárgyaljuk, mint az előzőt. Ha figyelembe vennők а Н/ H/ vízszintest, ugyanazon jelenségekre találnánk, csakhogy ellenkező értelemben. 4. §. Összefoglalás és befejezés. Az előző fejtegetések felhasználásával, bizonyos óvatossággal végrehajtott és megfelelően kiterjesztett mérések segélyével, képesek leszünk a meder változásait követni, úgyszintén a mércze-állásokra vonatkozólag megállapított víztömeggörbe formulájának vele összefüggő változásait is. Elengedhetetlen feltétel, hogy a tömegmérések mindig ugyanazon a helyen, közvetlen a mérczénél történjenek és hogy mind helyzeti, mind magassági fekvésüket tekintve gondosan ugyanazon fixpontokra legyenek vonatkoztatva. A magassági fixpont természetesen a mércze 0 pontja lesz. Helyzetileg kényelmes az egymás után következő keresztszelvények egyenlő távolságú ordinátái számára változatlan helyzeteket fogadni el, hogy így a keresztszelvények egymásra helyezhetők legyenek. Ha ez az első feltétel teljesült, akkor megszerkesztve minden egyes méréskor a nedvesített keresztszelvény teljes Í2 görbéjét, meg fogjuk állapítani, vájjon a meder állandó-e vagy változó és ez utóbbi esetben, hogy milyen a változása. Ha a meder változatlan, vag\

r közelítőleg változatlan marad, a feladat meg-