Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
3. füzet - V. Tavernier R.: Vízmennyiség-mérések változó medrű folyókon Fordította: Gillyén József
216 pontjai változni fognak; a görbe jellege ugyanaz fog maradni. A következő megjegyzések tehát — nem tekintve a mérések abszolút értékét és a hullámvonal alakú meder föltevésének megfelelő szigorú szabályosságát általános érvényüeknek mondhatók, legalább a mi a kis- és középvizek közötti vízállásokat illeti, s ezek azok, a melyek bennünket egyedül érdekelnek. Az alakváltozások elöhaladásának föltevése. Az alakváltozások elöhaladásának föltevésében a hosszanti metszetnek például D t pontjában elhelyezett vízmérezén egymásután jelentkezni fognak a vízfelszín görbéjének d 1 c x y x \ ßj a 1 a. x pontjai. így tehát meg fog történni, hogy ugyanazt a Q lefolyó vízmennyiséget, a melynek a kék vízfelszíngörbe felel meg, fokozatosan különféle vízállások fogják előidézni, váltakozva a Vnak megfelelő minimum és a ß rnek megfelelő maximum között. Egyidejűleg a nedvesített keresztszelvény, a felszínesés és középsebesség is változni fog és a midőn a y x és x x pontok érnek a mérezéhez, szélső értékeiket fogják fölvenni; y^nek meg fog felelni a felszíni esés és a középsebesség maximuma a nedvesített keresztszelvény minimumával, а г-пек a nedvesített keresztszelvény maximuma a felszíni esés és középsebesség minimumával ; a mérczén leolvasott vízmagasság pedig mind x u mind y x esetén ugyanaz lesz. A közvetetlen a mérezénél végzett víztömegmórések tehát, — ha az alakváltozások elöhaladásának jelensége áll elő, -— egy és ugyanazon Q vízmennyiségnek megfelelően a h, Í2 és U értékek változásának nagyon jellegzetes rendszerét mutatják. 1-ször. A mérczén leolvasott vízállások h^ minimum és h ß, maximum között váltakoznak. De e szélső értékek mindegyikében a víztömegmérésből egy és ugyanazon Q vízmennyiségkor ugyanazt a nedvesített keresztszelvényterületet és ugyanazt a közópsebességet fogjuk kapni. A fenék közepes magassága ^ és S x között e mennyiséggel fog emelkedni. A felszíni esés ugyanaz f:g maradni és pedig egyenlő lesz a középeséssel. 2-szor. A maximum és minimum között fekvő mérczeállásokra nézve két nagyon különböző eset fog előállani a szerint, a mint az vagy a pont jut a mérezéhez. Az első esetben (küszöb a mércze alatt) a nedvesített keresztszelvény maximális és a középsebesség minimális lesz. A második esetben ennek az ellenkezője fog előállani. A szerint, a mint az egyes szakaszok (d 1 Sj b x) (b x ß x) (ß t «J a mércze előtt elvonulnak, az alábbi jelenségek fognak mutatkozni. (Hangsúlyozzuk ismételten, hogy a mérczeleolvasások ugyanazon Q vízmennyiségre vonatkoznak). d x a meder emelkedése, a mérczén leolvasott vízállás csökkenése (anomália). b x a meder emelkedése és a vízszín megfelelő emelkedése (az emelkedése kisebb <í x és у г, nagyobb y x és b x között). b x ß x a meder sülyedése, a vízszín emelkedése (anomália), ßi da a meder sülyedése, a vízszín sülyedése (a sülyedés nagyobb ß L és a x és kisebb a. x és d„ között). Végre minden egyes megvizsgált esetre nézve, vagyis feltételezve, hogy ci Ti \ ß x a x a x pontok fokozatosan a mérezéhez érkeznek, a lefolyó víztömegek görbéje kifejezve a vízmagasságok függvényében, vagyis Q = Kjpl — Kj (h h 0)i minden pontban megszerkeszthető lesz, minthogy ismerni fogjuk a h magasságot, mikor a lefolyó víztömeg Q, — és a h 0 magasságot, mikor a lefolyó
