Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
3. füzet - V. Tavernier R.: Vízmennyiség-mérések változó medrű folyókon Fordította: Gillyén József
204 A valóságban egy meghatározott medernek L és P m között határozott összefüggés felel meg; lehetséges volna tehát — figyelembe véve a nedvesített szelvény alakját, a két változó egyikét kiküszöbölni. Jobb azonban mindkettőt egy harmadikkal helyettesíteni: s ez a nedvesített szelvény legmélyebb pontján mért legnagyobb mélység. A meder legmélyebb pontjától mért vízmagasságnak valóban megfelel bizonyos l — f (p) és bizonyos szelvényterület Í2 = <p (p). Minthogy másrészről íi = J p I dp — J p f (p) dp — <p (p), — ebből követ0 0 kezik, hogy minden egyes ponton a ? (p) függvénynek első fokú differencziál hányadosa, azaz a <p (p) görbe tangensének az x tengelyhez való hajlása az l = f (p) függvénynek értékét adja. Bármilyen a partok szabálytalansága, általában mégis csak vagy függőlegesek, vagy többé-kevésbbé enyhe lejtőben hajolnak: az első esetben l = constans ; a második esetben l folytonosan növekedő. Ha l constans, akkor az ü = 9 (p) görbe egyenes vonalba megy át, ha l folytonosan növekszik, az íi görbe állandóan az y tengely felé fordítja homorú oldalát. Semmiesetre sem mutathat ez a görbe inflexiót, sem az y tengely felé domború nem lehet. Ha az íi = <p (p) görbe M pontjához M T érintőt húzunk, az M T egyenes és az x tengely hajlásszögének tangense a vízfolyó felszíni szélességét adja APT hosszúság a T m középmélységet határozza meg. A nedvesített szelvény alkotó elemeinek ezt a nagyon egyszerű geometriai ábrázolását felhasználhatjuk, a mint később látni fogjuk, a Í2 = <p (p) görbe grafikus ábrázolásakor, a melynek teljes megszerkesztésére minden egyes tömegmérés módot nyújt. Az О = ip (p) görbe különben, mely homorú oldalát állandóan az у tengely felé fordítja, a parabolák rendjébe tartozik s a parabola foka — a mint mindjárt látni fogjuk, attól függ, hogy mi módon nő, vagy csökken a lejtők hajlása a vízmagasságokkal. Ebből a szempontból a meder másodlagos szabálytalanságainak elhanyagolásával négy főtipust különböztethetünk meg: 1-ször. AUandó szélességű, derékszögű négyszögalakú nedvesített keresztszelvény. Ebben az esetben l — L\P m = p ; és a három képlet csoportja következő lesz : 4. ábra.
