Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - V. Tavernier R.: Vízmennyiség-mérések változó medrű folyókon Fordította: Gillyén József

202 mányokat tekintve — annyira összefüggésteleneknek és ellentmondóknak látszottak, hogy végre is lemondottak arról, hogy belőlük a Durance napi vízhozományának megállapítására alkalmas i-épletet meghatározhassák. Vájjon végleg le kell mondanunk-e ilyen fontos feladat megoldásáról? Nem lehetne-e valami olyan eljárást találnunk, a mely elkerülhetővé tenné itt a mérnöki tudomány csődjét ? Van ilyen eljárás ; elméletileg kettő is. Lehet először nagyon gyakori tömegmérésekkel a meder fokozatos állapotainak megfelelő tömeggörbéket szerkeszteni; lehet másodszor bizonyos kedvező helyeken a medret állandósítani változatlan küszöbök beépítésével. De ha ezeket az eljárásokat olyan folyókon próbáljuk alkalmazni, mint a Közép-Durance, már a priori a legkomolyabb kiviteli nehézségekre bukkanunk. Hogy a bonyolódott és költséges víztömegmérések számát szaporítsuk, nagyszámú, buzgó személyzetre volna szükség; állandó küszöbök beépítése pedig a Közép- és Alsó-Durance medrébe felette költséges és csak ideig-óráig tartó megoldásnak látszott úgy, hogy ez irányban mindezideig kísérletet sem tettek. Pedig ez az eszme nagyon megfontolandó, mert módot adna számos fontos csatorna vízkivételének biztosítására. A csatornák vízkivételét általában kotrással és egyszerűbb kezdetleges munkálatokkal szokták biztosítani, a mely munkálatok hatását úgyszólván minden áradás megsemmisíti. Az ilyen ideig-óráig tartó munkálatok és a mederbe építendő falazott küszöb s a rajta elhelyezett mozgatható duzzasztó gát nagyarányú építményei között mintegy középen állanak az olyan fajta, sokkal kevesebbe kerülő munkálatok, a milyeneket a mozgó medrű folyók szabályozásakor, illetve a mederfenék állandósításakor alkalmaznak. Itt ugyanis elborítható párhuzamos művekkel és sarkantyúkkal állítják elő a kisvízi meder vázát. így csinálták a Rhône-on s ilyen művekkel kísérleteznek a Loire-on is. Az ipari vízkivételi művek, a melyeket a Durance egyes pontjain akarnak építeni, valószínűleg indító okul fognak szolgálni e fajta munkálatok tanulmányozására. Minden hasonló tanulmány tulajdonképeni alapja azonban első sorban a mederváltozások ismerete, a melyhez vagy fokozatosan a szondázás eredményeinek összehasonlitásával, vagy valamely más egyszerűbb eljárással juthatunk. A Durance-nál kisebb fontosságú vízfolyásokon, a küszöböknek bizonyos jól választott helyeken való állandósítása elfogadható megoldás lehet, ha ez ideiglenes, olcsó művekkel megvalósítható. Fentebb említettük, hogy ez az eset előállhat a Bléone folyó víztömegmérő állomásain. Felfogható különben, mennyire fontos, hogy az e fajta munkálatok megkezdése előtt a meder változásait a kiválasztott helyen tanulmányozzuk és hog3

r az állandósítandó küszöbnek oly magasságot válaszszunk, a mely se nagyon alacsony, se nagyon magas ne legyen. Úgy látszik tehát, hogy a következő fejtegetések két nagyon különböző kérdés tanulmányozására alkalmasak: 1. Amaz összefüggés meghatározására, a mely a meder változása és a víztömeget a vízállás függvényében kifejező képlet paraméterének változása között fennáll. Ez úton remélhetőleg megtalálhatjuk annak a módját, hogy a vízfolyások napi víztömegének meghatározására szükséges tömegmérések számát jelentékenyen csökkenthessük. 2. A mederfenék hullámzó mozgása természetének ós a kilengés nagyságának megismerésére és így ama helyzet meghatározására, a melyben a meder a legtöbb valószínűséggel már néhány kisebbszerű művel állandósítható. A Durance medre Rousset-nél, Sisteron-nál és Mirabeau-nál eléggé egy-