Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - IV. Gillyén József: Az 1910. évi párisi árvíz

Li) I nellei mérczén 6 métert meghaladnak. Ilyen áradások átlag negyedszázadonként jelentkeztek. Az egyes árvizek között levő ez a 25 évi nagy időköz és a régebbi áradások okozta viszonylag csekély kár magyarázza az érdekelteknek egy újabb árvíz bekövetkeztével szembenr tanúsított csekély félelmét és azt a könnyelműséget, hogy nagyobb szabású árvédelmi intézkedésre komolyan nem is gondoltak. A 19-ik században a Szajnán az 187ß-iki árvíz volt a legnagyobb. De a helyett hogy ez az árvíz akkor emlékezetbe idézte volna a régebbi magasabb árvizeket (már az 1802-iki is magasabb volt 1 méterrel) és a helyett, hogy felmerült volna az a gondolat, hogy az árvédelmi óvóintézkedéseket a régebbi nagyobb árvizekre tekintettel kell megtenni, úgy tekintették ezt az 187li-iki árvizet, mintha az volna a Szajnának a legnagyobb árvize, a mely ellen védekezni kell. így több újabb szajnamenti építménynél, például az orleansi vasút 1898- 1900-ban történt szajnaparti meghosszabbításánál a partfalakba épített szellőző nyílások küszöbét, (az 1876-iki árvizet tartva szem előtt) 82 m. tengerszín feletti magasságban állapították meg. Ez nagy könnyelműség volt, ha meggondoljuk, hogy az utóbbi két és fél század alatt elég sok olyan árvíz volt, a melynek szintje a 32-es kottát meghaladta. (Az 1910-ik évi januári árvíz tengerszín feletti maximális magassága 34'71 m. volt.) Közbevetőleg megemlítem, hogy a mi budapesti Dunánknál bennünket hasonló mulasztás nem terhel. Árvédelmi intézkedéseink mind az eddig észlelt legmagasabb árvízre tekintettel vannak megállapítva. Az árvíz szintje alatt fekvő nyílások 2. ábra. Az 1910. évi téli árvíz vízállás-vonala az Austerlitzi hidnál 3. ábra. A párisi Szajna-árvizek 1732-töl—1910-ig a Tournellei hidnál.