Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - III. Vinnay Géza-Pap Elemér: A szentjánosi bolgárrendszerű öntözés

182 A termelt zöldséget a nyaralás ideje alatt főleg Siófokon és Balatonfüreden s a közelebbbi nyaralótelepeken adták el. A téli zöldség részben a közelebbi községekben és városokban, részben Budapesten került piaczra. Mindezt összevéve végeredményben azt mondhatjuk ki, hogy ezen a 30 kat. holdas bérelt területen 30.000 korona befektetéssel és évenkénti 2500 korona üzemköltséggel, a népet bolgárrendszerű kertészkedésre kioktatni s katasztrális holdanként mintegy 450 korona évi jövedelmet lehetett biztosítani. A szentjánosi bolgárrendszerü öntözés. (3 ábrával.) írták: Vinnay Géza és Pap Elemér. Hazánk lakossága majdnem teljesen külterjes mezei gazdálkodást íiz ; a belterjesebb pepecselő munkát kívánó zöldségtermeléssel alig foglalkozik. E termeléságat az időközönként bevándorló bolgár alattvalók majdnem teljesen monopolizálták. A bolgár nép kora tavaszszal hazánkba jön, kisebb rajokban, csoportokban az országot ellepi, öntöző kertészkedéssel az általános nagy fogyasztásra zöldséget termel s értékesítése után őszre hazájába visszatér. Nagyvárad város környékén mintegy 140 kat. hold területen termelnek zöldséget a bolgárok. E terület megmunkálásához a vidék magyarhonos lakosait is felhasználják, de csak napszámosokul. Nagyvárad város szomszédságában levő Szentjános lakosainak nagy része már dolgozott a kertészkedő bolgároknál, de csak mint napszámos. A község vezetői hamar belátták a napszámoskodás rossz oldalát, s mivel határukban a kertészethez szükséges minden előfeltétel megvan, a kertészkedés berendezésére gondoltak. A Sebes-Körös elég vizet szolgáltat s határuk földje iszapdús lévén, a legkedvezőbb kertészeti talajt adja. Nehogy azonban a lakosság eddigi megszokott gazdálkodását megzavarják, régi birtokuk mívelési módját meghagyták és a volt Lukács Antal-féle uradalomból az úgynevezett Kis-Vadász pusztai 32 kat. holdas területet azzal a határozott czéllal vették meg, hogy ott zöldséget termesztenek. A terület megvétele után a község a földmívelésügyi miniszterhez folyamodott, hogy a bolgárrendszerű öntözés tervezetét szakközegeivel készíttesse el. A kapott utasítás alapján a tervezetet a nagyváradi m. kir. kultúrmérnöki hivatal dolgozta ki s felsőbb jóváhagyás után a község ezt a tervet hatóságilag engedélyeztette és azt kérte a földmívelésügyi minisztertől, hogy ezt a bolgárrendszerű kertészetet anyagilag támogassa. A m. kir. földmívelésügyi miniszter a község megokolását, méltányolva, az 1908. év végén a tervezet kivitelére 17.000 korona államsegélyt engedélyezett s magára vállalta, hogy 10 éven át a telep kezelésének és vezetésének költségeit viseli. Az állam és a község között létrejött szerződés főbb pontozatai a következők : 1. A szentjánosi volt úrbéres gazdaszövetség az 1908. év okt. 1-től számított 10 évre kötelezi magát, hogy a Szentjános község határában levő, a mellékelt helyszínrajzon feltüntetett mintegy 32 kat. hold 1212 öl kiterjedésű, a SebesKőrös jobb partján fekvő területét bolgárrendszer szerint öntözőkertészet alá fogja. 2. A szentjánosi volt úrbéres gazdaszövetség kötelezi magát, hogy a nagyváradi kultúrmérnöki hivatal tervei alapján az öntözésre a vízhasználati engedélyt megszerezi s az engedélyező eljárásból eredő költségeket viseli.