Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - II. Péch Béla: A kiliti bolgárrendszerű öntözés

176 6. viseli a vezető bolgárkertész, továbbá a belsőségek és árkok összesen 6 kat. holdnyi területére eső bérösszegét; 7. viseli az első évre szükséges istállótrágya költségét; 8. adja a bérletidő első három évének tartamára a szükséges magokat; 9. rendelkezésére bocsátja a minisztérium megfelelő szakértőit. A kezdet nehézségei miatt később pótegyezségben azt mondták ki, hogy az 1910. évtől kezdve a telepen a Balatoni szövetség helyett a pécsi kultúrmérnöki hivatal, mint a földmívelésügyi minisztérium szakközege, rendelkezik. A föld tulajdonosa a bérszerződósben évenkint s kat. holdankint 50 К bérösszeget (s törvényes mellékilletményeket) kötött ki, továbbá azt, hogy az egész területet legalább minden negyedik évben kat. holdankint 180 m.-mázsa jóminőségű, állati istállótrágyával megtrágyázzák. E telephez legalkalmasabb területet gazdákból s kultúrmérnökökből álló bizottság a Siófok közelében fekvő Kiliti községben a veszprémi káptalan birtokán, a Sió jobbpartján jelölte ki 30 kat. holdnyi terjedelemben. A talaj porhanyós fekete réttalaj, melyet eddig többnyire mesterséges takarmány termelésre használtak. A terület mintegy 800 m. hosszú és 10O—400 m. szélességű. Meglehetős egyenletes felszínű és hosszanti irányban mintegy 1-80 m. esésű. A mellette elfolyó Sió legkisebb vízállása is sokszorosan fedezi a maximális vízszükségletet. E terület bolgárrendszerű öntözésére a tervet a pécsi m. kir. kultúrmérnöki hivatal készítette el. A terv a felsőbbség jóváhagyását elnyervén, a munkák ugyancsak a pécsi m. kir. kultúrmérnöki hivatal műszaki vezetése alatt készültek el az 1909. márczius hó 24-től julius hó 17-ig terjedő idő alatt. A hivatal létesítette munkák a következők: 1. A telep északi sarkán 1650 m. hosszú és 7 20 m. szóles, téglából falazott, cseréppel fedett kertészlak, melyben egy lakószoba, konyha, kamra, benne padlás-feljáró, istálló, folyosó és árnyékszók van. 2. 9-00 méter hosszú és 4'50 m. széles raktárépület fából, melynek fele elől nyitott félszer, másik fele pedig köröskörül el van zárva s ajtóval csukható. 3. 7-60 m. hosszú és 4'10 m. széles, cseréppel fedett gépház téglából és betonból és a hozzáépített 3-60 m. hosszú, l-80 m. széles benzintár téglából, végül 2-00, 1-20, 1'55 belméretű vízmedence betonból. A gépházhoz tartoznak még vele szemközt a Sió jobb partján betonból létesített Г55, 1-15 belső méretű s partfelőli oldalon 3'10 m. mélységű, a vízfelőli oldalon 1-50 m. mélységű szívóaknák is. Magában a gépházban épült még a látható részében 0'62, 1'40 m. nagyságú gépalap és a 3'3o—l-80 m. belső méretű, továbbá 2'30 m. mélységű szivattyúakna is. Ebben a gépházban helyezték el a 8'75 lóerejű benzinmotort, a 150 milliméteres czentrifugális szivattyút, a hozzátartozó 200 milliméteres szívó és nyomó csővezetéket és egyéb berendezéseket. A gépberendezésekkel másodperczenként rendes körülmények közt 35 liter, erőltetve 40 liter víz emelhető. Az emelés magassága rendszerint 5—5'5 m. 4. A Feketevíz felett a vontatóidon 3'00 m. nyílású és 3'25 m. pályaszélességű fahíd. 5. A kertészlakás előtt nyugatra íríiO m. mély és 1 m. belső méretű, téglával kirakott, szokásos kútházaal felszerelt, kerekes, lánczos, vedres kút.