Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
3. füzet - I. Sajó Elemér-Benedek József: A soroksári Dunaág kamarazsilipjének pályatervei és kiviteli terve
155 De nemcsak ez, egyéb oka is volt annak, hogy a pályázat változó tervek beadását is megengedte. Előttünk állott ugyanis a hármaskőrösi (bökényi) kamarazsilipnek és duzzasztónak a példája, a mely tanúbizonyságot tesz arról, hogy a vasbeton még az ilyen kényesebb természetű vízépítkezésekben is megállja a helyét. Végül még megemlítendő, hogy az Országos Vízépítési Igazgatóság az államkincstár anyagi érdekeivel is számolni kívánt, a mikor a vasbetonnak kiterjedtebb alkalmazását számításba vette a soroksári zsilipnél és a versenytárgyalást olyan módon iratta ki, hogy lehet ajánlatot tenni a hivatalos terv kivitelére, de e mellett teljes szabadságot biztosított az érdeklődőknek, hogy ki-ki pályázhasson a munkára a saját terve alapján is, a melyben aztán olyan megoldást, tehát olyan szerkezetet, anyagokat és építő módot javasolhasson, a milyet ép°n a legjobbnak tart. Igaz ugyan, hogy tisztán a talaj bíróssága szempontjából a vasbetonalap alkalmazása a soroksári zsi lipnél talán nem is lett volna szükséges — mert hiszen a zsilip kemény agyagon épül — de viszont nem tartottuk kizártnak, hogy ha vasbetont fogunk alkalmazni, akkor az alappal a mostani Ö alatti 5 m-es szintnél feljebb maradhatunk, akkor pedig az alap már nem agyagra, hanem kavicsra kerül. Ismeretesek azok a nehézségek, a melyek egyegy ilyen kavicsra vagy homokra, vagy épen iszapos talajra alapozott kamarazsilip építésekor előállanak, s a melyeknek aztán többnyire az a következménye, hogy az alaptest előbbutóbb vagy már az építés idejében, vagy csak évekkel utána — a legtöbb esetben megrepedezik. Ennek pedig, t. i. a zsilipfenék megrepedésének főoka az, hogy az alapgödör kiásása közben, és pedig főleg a szivattyúzás hatására a talaj fellazul, még pedig egyenetlenül, tehát az alapbeton sokszor már a saját súlya alatt is egyenetlenül ülepedik, ennélfogva anyagában hajlító feszültségek lépnek fel. Nem akarunk hosszasabban foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy milyen jelenségek közt megy végbe a talaj fellazulása, csak azt a tapasztalati tényt említjük meg, hog} a rendesen szokásos építőmóddal az alaptalaj egyenetlenül, tehát egyik helyen jobban, a másikon kevésbbé lazul fel. Ha pedig ehhez a tényhez hozzáveszszük még azt a másikat, hogy olyan nagy területen, a milyen egy-egy kamarazsilipnek az alapja, a talaj még érintetlen állapotban sem lehet soha egészen 13. ábra.