Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - I. Sajó Elemér-Benedek József: A soroksári Dunaág kamarazsilipjének pályatervei és kiviteli terve

162 hatlan, szilárd agyagréteg adja a zárást. Ebben a vízzáró szekrényben azután a betonalap és az oldalfalak csekély szivattyúzással nagyobb nehézség nélkül elkészíthetők. Nagyjában ilyen rendszerű talajvízsülyesztéssel épültek az alsó-begai kamarazsilipek és duzzasztómüvek. A szivattyúzás magából az alapgödörből történt. B) A talajvizet nem sülyesztjük, hanem úgy dolgozunk, mint egy nyilt folyóban ; az alapgödröt egészen az agyagrétegig kikotorjuk, vízálló zárógátakat létesítünk, a záró gátak közt a betonalapot akár víz alatt tölcsérekkel, akár szivattyúzással szárazon döngölve elkészítjük és a vizet azután 1—2 hónapra rábocsátjuk a betonra. Mikor az alap kellően megkeményedett, a zárógátak közül a vizet kiszivattyúzzuk és az oldalfalak készítését és a vasszerkezetek szerelését a szokott módon hajtjuk végre. Ezt az alapozó tipust a 7. sz rajz tünteti fel. így épültek pl. a bécsi Duna-csatornán a nussdorfi és kaiserbadi kamarazsilipek, vagy hazánkban a mosonyi Dunaág felső torkolatánál a csunyi zsilip. Akár az első, akár a második módon végezzük is az alapozást, a munka legfontosabb része a vízzáró szekrénynek vagy zárógátnak készítése. A zárófal sokféle módon készülhet. A főbb megoldások a következők : 1. közönséges 20-30 cm. vastag faszádfal, 2. kettős szádfalból és közben agyagtömésből vagy betonból álló zárógát, 3. vasszádt'al, 4 vasbetonszádfal, 5. vas- vagy vasbeton-caissonolAól álló zárógátak. 6. beton- vagy vasbetonkutakból álló zárófalak. Mindezeket a változatokat részletesen tanulmányoztuk és ezekből a tanulmányokból kiemelünk néhány érdekesebb mozzanatot. ad 1. Az egyszerű szádfalat be lehet ugyan verni 8. ábra. Szádfalak tömése czement bepréseléssel. 9. ábra.