Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
1. füzet - III. Udránszky József: Műszaki talajjavítások Oroszországban
14 Valui sivatag öntözése. (Szamara kormányzóság, Novuszenszk kerület.) A valui birtok mélyedésben fekszik; teljesen lapályos sivatag, dél felé kis eséssel; nyugaton a Jeruszlan folyó határolja, közepét a Szolionaja Kuba folyó metszi; ez az időszaki fólyó, mint általában a többi sivatagi folyó is, tavaszszal csak 5—10 napig vezet vizet, midőn a hólé összesen mintegy 87,500.000 m s-t tesz ki, vagyis másodperczenkint 100 m s-t, (vízgyűjtője 1200 km 3) és ha ez a nagy víztömeg lefolyt, a vízfolyás kiszárad s az év többi részében víz egyáltalában nincs benne. E sivatag szikes, üröm és más homoki növények borítják; csak a kisebb mélyebben fekvő területeken van jobb növényzet; ezeket a területeket «limánok»nak hívják. Talajuk agyagos, finom kavics, igen kemény és nehezen munkálható; rétek nincsenek rajta, csak szántók és legelők. Öntözést rendeztek be tavaszi elárasztásra, mely czélra a vizeket gátak segélyével tartják vissza. A Szolionaja Kuba folyót tóvá alakították patkóalakú földtöltés segélyével, melynek hossza 7 kilométer, a medencze 212 ha. kiterjedésű és 4,660.000 m s vizet tároz. Ha a tavaszi vizek a medenczét megtöltik, a felesleges víz a gát alacsonyabb részein lefolyik, elárasztja a szomszédos alacsonyabb területeket és amtán a Jeruszlan folyóba jut. A víz jobb visszatartása végett a folyó bal oldalán még három, a jobb oldalon még két, összesen tehát 5 medenczét készítettek, 25 kilométer hosszú töltés segélyével, s belőlük a vizet zsilipekkel vezetik le. Mivel egyszeri elárasztás a jó szénatermést nem biztosítja, a baloldalon rendszeres öntözést is készítettek, a gátakat meghosszabbították, magasították úgy, hogy e medenczék kiterjedése 785 ha.-ra nőtt és a főmedenczével együtt 6,800.000 m 3 vizet, összesen tehát 11,650.000 m 3-t tartanak. A főmedencze vizét az első öntözésre használják föl; júniusban ez a medencze már kiürül és helyén üde rétek támadnak. A tavaszi vizek lefolyására 110 méter hosszú zsilipet építettek be 16 nyílással, melyek mindegyike 5-3 m. széles és 1'5 m. vastag, téglafalból készített pillérek választják el; az oszlopok közti tér 4 nyílása 1 méteres táblákkal van elzárva. A visszatartott vizet 2 csatorna vezeti az öntözendő területre ; a két csatornának mellékágai is vannak; összes hosszuk 270 kilométer. A medenczék vize 4 zsilipen át jut a csatornákba ; a főcsatornában 5. a mellékcsatornákban 90 zsilipet építettek be, míg az öntöző árkokban 57C tiltót helyeztek el. Az öntöző munkálatokat 1899-ben fejezték be 2036 hektáron ; költségük 288,700 rubel, vagyis 283 korona ha.-ként. A helytelen öntözés következtében a savanyú füvek fejlődése és a sziksó kivirágzása volt az eredmény, mivel eleinte a földet kisgazdáknak adták bérbe, akik elhanyagolták ; ennélfogva később rendszeres gazdálkodás alá fogták, a felesleges vizek elvezetéséről gondoskodtak és ennek következtében a termés már 1905-ben 2016 kilogramm magot adott ha.-ként, de a további tanulmányok még folyamatban vannak.
