Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - II. Gillyén József: Tanulmányúti jelentés

114: mentén halad, melynek árvize ellen töltés védi; fenékszélessége Vb m., esése 0'6%o ; a normális vízmélység 6 m

3/sec. vízvezetésnél 1'4 m. A 680 fm.-nél a nyilt csatorna zárt vezetékbe, alagútba megy át. Az átmenet előtt találjuk a 15 m. hosszú szilárd koronájú túlfolyót, a kavics- s homokleeresztő zsilipet és a finomabb gerebet. A túlfolyón átbukó, vagy a hordalékleeresztő zsilipeken áteresztett víz a szabadzúgon át ismét a Ivanderbe jut. A szabadzúgó mellett van még a 0'6 m. magas jéglebocsátó zsilip. A 860 m. hosszú alagút egész hosszában ki van falazva, keresztmetszete 3'96 m

2 s a tároló medencze északi szélénél 1 80 m. átmérőjű csővezetékbe megy át. Ez a vezeték a medencze alatt elhaladva a másik partnál vízosztó zsilipben végződik, honnan két 1'60 m. átmérőjű nyomócső vezeti tovább a vizet a Thuni tó mellett fekvő turbinaházhoz. Üzemingadozáskor fellépő káros ütődések ellensúlyozására szolgál az alagút alsó végénél épített 2'10 m. átmérőjű, betonból készült lég- és lejáróakna ós a csővezeték nagyobb esésének 24. A túlfolyó alaprajzi elrendezése. 25. A lég- és lejáróakna metszete és alaprajza.