Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története
86 üzem- és árvíz további folyásában a kopcsányi malomcsatornán Kopcsány község alatt jut ismét a folyóba. Az említett malmok közül jelenleg csak a holicsi ú. n. «Ujmalom» van üzemben, a gődingi és kopcsányi malmok időközben leégtek. Magában a folyómederben 13 hajómalom forog. A folyónak többnyire homokos partjai mentén erdő- és rétterületek vannak, melyek legtöbbször nagybirtokok tartozékai; a bal, vagyis magyarországi oldalon a folyó egész hosszában változó szélességű hullámtér terül el, míg a jobboldalon, Sierndorf és Zwerndorf községek közötti szakaszon a jobboldali magaslatok mellett vonul el a folyómeder, s e szakaszon az összes hullámtér a baloldalra esik. A jobboldali part mentén ezenkívül egyes szakaszokon védőtöltéseket is építettek, melyek következtében ezen szakaszokon is a baloldali árterületen jut az egész árvíz lefolyásra. A Morva folyó vízgyűjtő-lerülete a Moravka határpatak torkolatáig 9414km 2, a dévényi torkolatig 16.643 km a. A folyó határszakaszán a baloldalon : a Moravka, Szakolczai patak, Chvojnicza, Kisstor, Cunin, Miava, Porec, Rudavka-Fafruk, Malina, Stumm és Stomfai patakok ; a jobboldalon : Swodnica, Thaya, Zaya, Weidenbach és Stempfelbach a főbb mellékvízfolyások. A folyó 148 km. hosszú határszakaszán Rohatetztől a dévényi torkolatig a kisvíz esése szabályzatlan állapotában 27-97 m., a meder szélessége Rohatetz és a dévényújfalui vasúti híd közötti szakaszon 28—110 m. között változik, e vasúti híd alatt pedig átlag 390 m. ; a mederbeli vízmélységek az 1892-iki kisvízszínre viszonyítva 0.48 és 5.28 m. között váltakoznak; a meder átlagos szelvényterülete a dévényújfalui vasúti híd feletti szakaszon 113—225 m 2, a híd alatti torkolati szakaszon pedig átlagban 1170 m 2. A dévényújfalu-marcheggi vasúti híd alatti 8 km. hosszú folyószakasz, az ú. n. torkolati szakasz, melynek Dévónyújfalu és Dévény közötti balpartján helyezkednek el a Morva-menti kőbányák. III. A közös Morvaszabályozó-tervezet. E határt alkotó folyószakasz rendezése czéljából készített közös szabályozótervezet, az 1894-iki bizottsági határozatban megjelölt és az előbbiek folyamán vázolt irányelvek alapján készült. A hohenau-morvaszentjánosi hídtól felfelé terjedő szakaszon az osztrák, a lefelé terjedőn pedig a dévényi torkolatig a magyar kirendeltség végrehajtotta a még szükséges fölvételeket, összeállította a szükséges helyszínrajzot, hosszanti ós keresztszelvényeket, nemkülönben a tervezéshez szükséges egyéb adatokat. A tervezés alapjául szolgáló árvíztömeg első megállapítása, részint a Morvaországon végzett ilynemű víztömegmérésekkel, részint pedig a számításukra használatos elméleti képletekkel törtónt, ama feltevéssel, hogy a Rohatetz feletti folyószakaszt is rendszeresen szabályozzák és a víz szabad lefolyását akadályozó összes tényezőket megszüntetik. A tervezések folyamán szükségessé vált az árvíztömegeknek a csapadékmennyiség, talajviszonyok s más egyéb körülmények figyelembe vételével való újabb és végleges megállapítása, és a megtartott közös értekezlet tagjai arra