Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

80 A főelvekre való tekintettel következő munkálatok váltak szükségessé: 1. Beszintezendők a határ-folyószakasz egész hosszában kitűzött és bemért alapvonalra vonatkoztatva a folyó partjai, a meglevő töltések koronája, a meder feneke s.a benne létesített művek, a kis-, nyári és legmagasabb árvizek. 2. A folyó jellemző pontjain meder- és mindkét partra kiterjedő ártéri szelvények felvétele. 3. Megállapítandó a folyó kis-, valamint nyári és legnagyobb árvizeinek vízemésztése a mellékfolyók torkolatainál. 4. Meghatározandó a víziművek üzemi vízszükséglete, s ennek alapján a Morva-mederben elhelyezett zúgók magassága. Az összegyűjtött adatok átnézeti és részletes helyszínrajzokban, hosszanti és keresztszelvényekben s egyéb szükséges mellékletekben állítandók egybe. A fentebbiekben körvonalozott munkálatokat tényleg végrehajtották is, az összegyűjtött adatokat rendszeresen feldolgozták úgy, hogy összeállítható volt a határt alkotó Morva folyó szabályozására vonatkozó tervezet, melyet a m. kir. földmívelésügyi minisztérium az 1892. évben bekivánt s melyet az 1893. év tavaszán felülbírálás czéljából be is mutattak. Nem tartjuk szükségesnek ez adatokra és tervezetre bővebben kiterjesz.kedni, mivel ezek .alapul szolgáltak a szomszédos kormányok közös tárgyalásaiban megállapított és az alábbiakban részletesen ismertetendő tervezetnek. Az osztrák es. kir. kormány Morva-szabályozó tervezete. A Morva-szabályozási m. kir. kirendeltség felvételi és tervező munkálatainak folyamán a cs. kir. belügyminisztériumnak 1893. év tavaszán kiadott rendelete alapján függetlenül a magyarországi rendelkezéstől a határt alkotó Morva folyó szabályozására vonatkozólag osztrák részről is teljesen önálló, s mindkét állam érdekét figyelembe vevő tervezet készült. E tervezet összeállításakor felhasználták a m. kir. kirendeltség összegyűjtötte vízrajzi adatokat, s a tervezés czéljaira újabb felvételeket csak annyiban végeztek, a mennyiben a jobboldali árterület szempontjából szükségesek voltak. Az osztrák tervezet összeállításakor a főszempont az volt, hogy műszakilag helyes szabályozó elvet állapítsanak meg. E munkálatokban a m. kir. kirendeltség adatait csak annyiban használták fel, a mennyiben azok helyszíni felvételekre vonatkoztak; magát a tervezetet azonban, — különösen a csapadékot és a lefolyásra jutó vízmennyiséget, a megszabott szelvényeket, hosszszelvényt, vonalozást, töltéseket stb. — teljesen önállóan állapították meg. Az osztrák tervezet részletesebb ismertetését sem tartjuk szükségesnek, mert e tervezet is a szomszédos kormányok későbbi közös tárgyalásai alapjául szolgált és a két tervezetből összeállított közös szabályozó tervezet bővebb ismertetésekor hivatkozunk reá. E helyütt csak az osztrák tervezet összeállításának céljáról és feladatáról óhajtunk röviden megemlékezni. A tervezet célja oly szabályozó munkálatoknak és költségeiknek megállapítása, melyek a két kormány között megejtendő tárgyalások alapjául szolgálhassanak, hogy a szabályozás kérdésében közmegegyezés létesülhessen. A szomszédos kormányok közötti megállapodás annál inkább szükséges,