Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

1. füzet - III. Udránszky József: Műszaki talajjavítások Oroszországban

5 Műszaki talajjavítások Oroszországban. (4 fényképpel és 5 külön melléklettel.) Irta : Udránszky József. Általános rész. A műszaki talajjavítás feladata a víz hasznosítása és kártételeinek megszüntetése a mezőgazdaságban. A gazdasági növények nem fejlődhetnek, ha a talajban bizonyos mennyiségű víz niticsen, de másrészt a túlságos nedvesség, vagy szárazság következtében is kivesznek s így a víz elosztása, hasznosítása a mezőgazdaságban nagy fontosságú. Csak röviden mutatok rá még, hog}

r a házi szükségletek kielégítése, az állatok itatása dolgában is mily fontos a csapadék helyes felhasználása és hányszor történik, hogy tavaszszal a vizek teljesen kihasználatlanul nagy tömegben folynak le a folyókba, vagy tengerbe, míg visszatartva, hasznosítva, sokszor nagy vidékek termését biztosíthatnánk a pusztulás ellen és ipari czélokra is tározhatók volnának. A vízhasznosítás a legközelebbi jövő legfontosabb feladatainak egyike. Elképzelhető ezek után mily fontosságúak ezek a kérdések oly országban, mint Oroszország, a hol egyrészt a gazdaságilag mivelés alatt álló, vagy mívelésre teljesen alkalmatlan területek aránylag rengeteg kiterjedésűek és a hol az éghajlati viszonyok nagy különbözősége miatt is a legnagyobb szélsőségeket találjuk. Európai Oroszország, talajának geológiai és fizikai tulajdonságait tekintve két részre osztható. Keleten az Ural, nyugaton a Dnjeszter folyók, délen a Kaspi, Azóvi ós Fekete tengerek, valamint a Kaukázus és végül északon a Kazán és Kieven át húzott vonal határolta terület az úgynevezett «csermoziom» vagyis feketeföld, mely az I-ső számú térkép-mellékleten sötét színnel van jelölve. Itt aránylag legkevésbé lépnek fel a víz okozta bajok, míg a feljebb fekvő terület talaja homokos, terméketlen és sok nedvességtől szenved. Északi Oroszország általában vízben igen gazdag területét a térképen rózsaszínnel jelöltük : a víz e helyütt részben a számos tóban, mocsárban tározódik, vagy nagy folyók medrében jut lefolyásra. Különösen sok a mocsár az Oka völgyében, a Pripet folyó vidékén, valamint a Njemen folyó környékén, végül az egész északi vidéken. Itt a Ladoga-tó Európa legnagyobb tavának hossza 207 km., szélessége átlag 130 km., mélysége 40—224 méter között változik; területe a szigetekkel együtt 18004 km

2 ; ez a fontos viziút a Volga és a Néva víz vidékének összekötésére szolgál. Az ezer tavak országának, Finnországnak Szaima csatorna neve alatt ismeretes fontos vizi útja tulajdonképen számos tavat összekötő csatornahálózat, mely az orosz duma ideiglenes menedékhelyéül választott Viborg városnál nagy kikötővel végződik; környéke igen szép, nagyszerű nyaralótelepek láthatók itt, mind a tavak, mind a csatornák mentén. Rendkívül fontos itt a mocsarak lecsapolására irányuló törekvés, mivel különben szaporodnának és újabb területeket árasztanának el, a mit igazol az a körül-