Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
6. füzet - I. Fekete Zsigmond: A Tisza folyó medrének középkeresztszelvényei
A Tisza folyó medrének közép-keresztszelvényei. (3 képpel a szöveg közt és 3 külön melléklettel.) Irta: Fekete Zsigmond. A Tisza folyóról három részletes műszaki felvétel készült és pedig 1842., azután 1891. és 1906—1909. években. Az 1842. évi felvétel a folyó megindított szabályozásának czéljaira Vásárhelyi Pál nevéhez fűződik. Eredményeiből, állandó pontok magassági adatain kívül, csak bizonyos számú mederszelvények s velők összefüggően vízszínmagasságok adatai maradtak reánk. Sajnos, hogy a keresztszelvények pontos helyeit — mivel oly állandó pontokhoz vagy oly alapvonalakra vonatkoztatva, melyek térképen is ielölve lennének, nem kötötték — ma már megállapítani nem lehet; mert Vásárhelyi óta a meder iránya és az adott pontok közötti hosszasága tetemes változásokon mentek keresztül. A keresztszelvények közepeit azonban távolabb fekvő pontok — pl. két-két vízmércze között — a feljegyzések nyomán meg lehet határozni s a későbbi felvételek hasonló eredményeivel össze is lehet hasonlítani. Az 189:1. évi felvételt, a vízrajzi osztály T'éch József megállapította elvek és szabályok szerint az ő vezetése alatt végezte. Ezek a vízrajzi évkönyvek különböző füzeteiben körülményesen le vannak írva s ezért a felvételek alapjául szolgáló elveket, szabályokat s lényeges mozzanatait itt ismételni nem szükséges. A felmért keresztszelvények egymástól való távolsága (két-két egymást követő szelvény között) 100—100() méter között változnak a folyómeder tengelyvonalában mérve, s így természetesen a vízsodor vonalában is hasonló a változás. Ilyen volt a Vásárhelyi-féle keresztszelvények közötti távolságokban is a változás az akkori medervonalhoz képest. Az 1906 -1909. években végzett felvételek csak megismétlései az 1891. évinek, melynek elveit és szabályait, követték és felhasználták némely adatát s állandó pontjait. A felvételek főczélja volt a mederkeresztszelvények felvételének megismétlésével a folyó vízrajzi változásainak megismerése, összehasonlítása s a folyó vízjárásának mederváltozása tekintetében való nyilvántartása. Ezért a keresztszelvények újra történt mérésén kívül a felvétel az 1891. évi adatok alapján készített helyszínrajzok reambulálását is végezte, hogy a térképeket a szükséghez képest az időközi változásoknak megfelelően kiigazítani lehessen. Ezzel a reambulálással kapcsolatosan a mérnökök az 1891. évben állított alappontokat, jeleiket s magassági fekvésüket is ellenőrizték, hogy az időközben elveszett, vagy elpusztult pontokat pótolni lehessen. A felvételeket az 190(5. évben Szolnoktól lefelé a folyótorkolatáig, 1908. évben Tiszaújlaktól Vásárosnaményig és 1909. évben innen le Szolnokig hajtották végre. il
