Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

27. füzet - Hidrológiai tanulmányok

8 nagyságát a vízgyűjtő területén izohiétákkal kitüntetve az egyes izohiéták közé eső területeket szoroznók meg eme területre jutó, átlagos csapadék nagyságával. Ez a számító mód azonban nagyon hosszadalmas s a mi czéljainkra az előbbi mód is elég pontos eredményt szolgáltat. Az erre vonatkozólag végzett részletes tanulmányokból ugyanis megállapítható, hogy a Gladna-patak vízgyűjtőjén az izohiétákkal számított átlagos és a közelítő pontosságú közepes havonkénti csapadék közötti eltéréseknek százalékokban kifejezett abszolút értéke mindössze 8%, a félévi csapadékot véve figyelembe az eltérés 2 és 4% között váltakozik, az évi csapadékot tekintve pedig csak O-tól 2%-ig terjed. (A Szernye-mocsárnál az eltérések abszolút középértékei 9 13% között váltakoznak.) A lefolyó vízmennyiség megállapítása végett szükséges a vízállásoknak állandó észlelése s a mérczeszelvényben a tömeggörbe ismerete. A vízállások észlelése a Kis-Szurduk község feletti szorosban felállított mérczéről történt. E helyen a szabványos vasmérczén kívül önműködő pneumatikus mérczét is állítottunk fel, mely a vízállásokat állandóan regisztrálván, esetleg éjjel levonuló gyors árhullámok is számításba voltak vehetők, melyeknek különben a vízállások reggeli és délutáni leolvasása mellett a vízmércze-jegyző naplójában nyomuk sem volna. A mércze szelvényében eszközölt sorozatos víztömegmérés eredményeiből nyert tömeggörbét az 1. sz. ábra mutatja, melynek segélyével bármely vízállásból meghatározható az azon vízállás alkalmával levonuló másodpercznyi víztömeg. Az ombrométer- és vízállásészlelők havonként beküldötte jelentéseit a vízrajzi osztály évről-évre feldolgozta és pedig mind számítás útján, mind grafikailag. A grafikus ábrázolás útján nyert ábrák a vízfolyás és lehullott csapadéknak, valamint összefüggésüknek árhullámról árhullámra könnyen figyelemmel kísérhető áttekinthető képét adják, nagy tömegüknél fogva azonban nem közölhetők. Példaképen csatoljuk csupán a III. sz. külön mellékletet. Ebben az ábrában a csapadékoszlopok az egész vízgyűjtőterületre hullott napi csapadéknak középértékeit jelentik milliméterekben kifejezve; csillag nélküli fekete szakgatott vonal a napi vízállásokat jelzi, a teljesen kihúzott vonal pedig a vízállások vonalából az 1. ábrán bemutatott tömegábra segélyével szerkesztett tömegvonalat ábrázolja. A tömegvonal megadja bármely időpontban az akkor lefolyt másodpercznyi víztömeget, míg egy bizonyos időszak alatt lefolyt víztömeget az a terület fejezi ki, melyet alul a koordinátarendszer X tengelye, felül a tömeggörbe, két oldalt pedig az illető időszak kezdetének és végének megfelelő időpontokban emelt függőleges egyenesek határolnak. A havonként lehullott csapadék és a lefolyt vízmennyiség összege a hónapok számai alatt levő két rovatban van kitüntetve. A számítás útján nyert adatokat táblázatokba foglaltuk. E táblázatok ugyan nem oly könnyen áttekinthetők, mint a grafikai ábrák, de könnyebben kezelhetők s további számítási eredmények és következtetések feltüntetésére is alkalmasak. A továbbiakban csakis ezeknek a táblázatoknak bemutatására szorítkozunk. Az I. számú táblázat a számítás útján nyert adatokat hidrológiai évek szerint csoportosítva (szept. 1-től augusztus 31-ig) mutatja. Ebből látható, hogy az észlelés időszaka alatt az évi csapadéknak 23—45%-a folyt le. Különösen érdekes az 1905—6. év adata, a 23% lefolyás, mely minimumnak tekinthető s azt mutatja, hogy lehet olyan esztendő, midőn az évi csapadéknak alig 1Д része jut csak