Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

27. füzet - A völgyzárógátak

52 kat). Egy 10Ü,0<)0 m

3 férőjű előmedencze nem kíván fölötte nagy duzzasztó magasságot és így itt az elzárás földgáttal történt. De minthogy a föld általánosságban a vízben megbízhatatlan, -— a múlt század hatvanas éveiben Sheffieldnél egy 150 m. vastag földgát szakadt át, mert egy hiányos tömésű csőből kiszivárgott víz átáztatta és a víznyomást nem volt képes tovább kibírni, — ezért hasonló esetnek elejét kellett venni ; ez itt betonmag segítségével történt, a mely benyúlik a sziklába ; az előmedencze és a főmedencze vízfelöli oldallejtőit kikövezték és végre mind a földtöltésnek, mind a betonmagnak élesen görbült alaprajzi elrendezést adtak, megjegyezvén, hogy a betonmag oly erős, hogy boltozatos alaprajzi elrendezésénél fogva egymagában képes lenne az egész víznyomást felfogni. így tehát a gát átszakadás ellen a legnagyobb biztosságot adja. Másrészről különben ott fekszik az előmedencze alatt a főmedencze. Ha tehát különösen aggódó emberek feltételeznék, hogy minden előrelátó intézkedés ellenére a gát átszakadhatna, akkor ez a 100,000 m

8 víz a 3 milliós tározómedenczében szépen megférne anélkül, hogy a fővölgyzárógát alatt bármit észre lehetne venni. De hát a mint mondtam, ezzel az elrendezéssel a biztonság oly magas fokát értük el, hogy kizártnak látszik, hogy itt valami baj történhessék. A gát mintegy 2

x/a év óta van üzemben és minden tekintetben teljesen bevált. A vízvezetéket tápláló víz az előmedenczéből vehető. Ha a fennebb fekvő és előzőleg használt s megöntözött rétek nem adnak elegendő vizet, akkor veszik elő a 100.000 m

3-nyi tartalékot. A medencze csekély vízállásai esetén közvetetlen vízkivételről nem gondoskodtak, már abból az okból sem, mert a hatóságok biztossági tényezőt kívánnak, hogy az ivó-víz beszennyeződésének elejét vegyék. Ez a biztossági tényező itt az előmedenczébe beépített homokszűrő, a melyen az előmedenczéből kivett víznek előbb keresztül kell mennie; a főmedenczéből vett víz pedig a réteken átbocsátva, csergedeztetve, úgyszólván szintén földalatti homokszűrökön halad át, mielőtt a szivattyúkhoz és Solingen városába ér. A 3 millió m

3 férőjű főgyiijtőmedencze zárógátja a második ábrában 7 számmal jelölt keresztszelvény szerint épült. A mi a sztatika! megvizsgálást illeti, egy másik példán valamivel bővebben rá fogok térni, hogy manapság miféle alapelvek szem előtt tartásával választják meg ezeket a keresztszelvényeket. A solingeni zárógát olyan keresztszelvénnyel épült, hogy a falazatban csakis nyomás lép föl, húzó feszültség tehát nem fordulhat elő és nem kell tartani attól, hogy a falazat megreped. A vizfelőli oldalon kiváló tömítő anyagokat alkalmaztak, hogy a víznek a zárógátba való benyomulását megakadályozzák. A telt medencze fényképéből aztán látni is lehet, hogy ennél a 43 m. magas falnál is a legtökéletesebb módon sikerült ezt elérni s hogy az semmi kívánni valót sem hagy hátra. Ha a vízfelőli oldalon a víz behatolását megakadályozzuk és a jelentékeny nyomás következtében cseppenként mégis behatoló vizet szivárgó csövekkel felfogjuk — a mint az itt is történt — akkor a behatoló víz a szárazfelőli oldalon nem jelentkezik és így az időjárás változásának káros hatásai erősen mérséklődnek. A szivárgó víz a falazatban lévő csatornákon át kifolyik és kártétel nélkül levonul a völgybe. A gátak alaprajzi elrendezése ívalakú (lásd a 48. ábrát), nem ugyan azért, hogy mint boltozat fogják fel a víznyomást, habár ez is előállhatna, ha egyéb okok miatt a fal számba vehető mozgást végezne, hanem inkább a falak kiterjeszkedése miatt ; a hőmérsékleti ós nyomásváltozások folytán ugyanis alakváltozás