Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

27. füzet - A völgyzárógátak

nyilt az útja a hegyvidéki völgyek lehető teljes kihasz­nálásának, amint azt az egyes tervek nyomán még közelebbről ismertetni fo­gom. A szivattyútelepeknek, valamint a Ruhrvölgyzáró­társulatba tartozó alsó Ruhr­menti motoroknak emez ön­kéntes társulása közöttük egyúttal minden torzsalko­dást megszüntetett, a meg­indított pereket megszüntet­ték. Ennek is megvan a maga rendkívül fontos gaz­dasági haszna. Ami Sziléziának víz­viszonyait illeti, legyen sza­bad a figyelmet a 22-ik áb­rára felhívnom, amely ábra a Queis vízviszonyait ha­sonlóképen két különböző évre vonatkozólag tünteti fel Marklissánál, melynek völgyzárógátja még a folyó évben elkészül. Itt is megvan adva a vízhiány-görbe, vala­mint ama görbe, mely a szá­raz napok számát tünteti fel ; ismét teljesen azokhoz ha­sonló vonalakat látunk, ame­lyeket az előző ábrákon megfigyelhettünk. A víz le­vonulása csaknem pontosan ugyanaz, mint a Rajnai tar­tomány és Westfalia völ­gyeiben. Itt is megtaláljuk a lefolyó víztömeg folytonos ingadozásait és itt is elő­fordulnak a száraz időszak alatt azok a nagy hiányok, amelyek aztán a tároló me­denczékkel pótolhatók. Sziléziára nézve még egy másik szempont volt az irányadó, amely nagyobb tárolómedenczének létesíté­19- ábra- Az alsó Ruhr vízviszonyai 1902-ben, valamint a szivattyúk és tároló medenezék hatá'a,

Next

/
Oldalképek
Tartalom