Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - V. Duzzasztó művek

•il A betonalap átlagos vastagsága 2Ю0 m. s rajta még 15 cm.-es álló téglaburkolat nyugszik. Az elő- és utóágyazatok ez alaphoz l-0 m. mély betonfoggal csatlakoznak, hogy a mennyiben az alapgödör kiásása közben a talaj a szádfalon kívül is meglazulna, a lazulást betonnal pótoljuk. A lefektetett bakok elrejtése czéljából, mint említettük, a duzzasztó-mü fenekének előrésze 090 m.-rel magasabb a hátsó fenékrésznél. Ezt a lépcsőt azonban nem függőlegesen, hanem lejtősen készítettük, hogy a tél folyamán, a felső küszöb és elöágyazat magasságáig beiszapolt bakok kiemelése alkalmával, a még laza iszap könnyebben kitérhessen. Szádfalak. Bár a duzzasztó-müvek 2-0 m. vastag betonalapja a partfalak szárnyainak megfelelően tagozott alaprajzú, a föszádfalak nem követik ezt a tagozást, hanem könnyebb leverhetésük kedvéért egyszerű négyszögletes szekrényt alkotnak. Ilyen módon a szádfalak és a szárnyak között mindkét parton nagyobb terület van, a melyet nem födtünk le betonnal, hanem a betonozás folyamatával egyszerre a legjobb minőségű döngölt agyaggal töltöttük ki. Ennek sem a munkálatok kivitele, sem a müvek későbbi biztossága szempontjából nincs rossz oldala. A fögödör körüli szádfalak vastagsága 18 cm. s a zsilipek szádfalához hasonló hornyolásúak. Az écskai műnél, a levert pallók hossza 5'45 és 6'45 méter úgy, hogy a szádfalak mindenütt legalább 2 9—3 0 méterre, sőt a felső keresztszádfalaknál, a nyílás szélességében 3-60 méterre érnek a betonalap alsó síkja alá. A begatorkolati duzzasztó-mü föszádfalai különböző: 4'15—5-65 méter mélyen nyúlnak a betonalap alá akként, hogy végük az alant elterülő tömöttebb agyagrétegbe érjen. A levert pallók hossza 6 70—8-20 m. között változik. A pallókat, mint a zsilipeknél, páronként összefoglalva, sor szerint egymásután vertük le a teljes mélységre. Kézi kötélhúzóval ellátott veröállványok segélyével történt az écskai műnél a betonágyazatok végeiben levő 12 centiméter vastag és 3"90—4'30 m. hosszú, hornyolással ellátott pallókból készített szádfalak leverése. Az elö- és utóágyazatok oldalain, valamint a begatoroki műnél végeiken is, 8 cm. vastag és 2-50—3'40 m. között változó hosszúságú pallókból készült szádi'alat találunk. E pallók egyszerű tompaszögű hornyolásúak ; de miután a háromszögű horony e pallók egymásutáni teljes mélységre való leverésekor nem ad jó vezetést, mindenik 8 cm. vastag szádfalat 5 m. távolban elhelyezett vezérczölöpök között, táblázatosan és fokozatosan verettük le. Czölöprács. Föntebb már említettük, hogy az altalaj kisebb bíróssága következtében a duzzasztó-müveket czölöpökre állítottuk. A czölöpöket a terhelésnek megfelelően a falazat alatt sűrűbben helyeztük el s akként válogattuk meg, hogy a nagyobb átmérőjűek a partfalak alá essenek. Sőt az écskai műnél a partfalak homloksíkjába a rendesnél l'O t». rel hosszabb czölöpöket vertünk. Itt ugyanis a begatorkolati miivel ellentétben, a hol az építmény súlya tömöttebb agyagrétegre helyeződik, a czölöpök seholsem érnek valamely teljesen bírós rétegbe, hanem teherbírásukat nagyobbrészt csak a környező talaj súrlódása adja, mi a hoszszal és kerülettel közelítőleg arányosan növekszik.