Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - IV. Hajózó zsilipek

32 Ennek többféle oka van. Az ülepedés természetesen nem követi a terhelést azonnal, hanem elkésve jelentkezik. A betonalapon és falazaton fekvő föld súlya, s a betonlapon kívül eső feltöltés ferdeirányú földnyomása függélyes összetevőjének összege némely szelvényben csaknem megközelíti a falazat súlyát és így szintén tetemes terhelést képvisel. Végül a betonalap és falazaf egymaga háttöltés nélkül a legtöbb szelvényben alig terhelte az altalajt jobban, mint eredetileg a természetes talaj és igy természetszerűleg a legnagyobb mértékű ülepedés akkor állott be, mikor a falazatok mögötti földfeltöltés miatt a zsilip alatti altalaj terhelése az eredeti természetes állapotot túlhaladta. A zsilipfök alatt általában nagyobb volt az ülepedés. így pl. míg a begatorkolati hajózó zsilipnél a kamara közepén átlagban csak 11 mm. ülepedést észleltünk, addig a felső fej mozgása 14, az alsó fejé pedig 33 mm. volt. Sokkal nagyobbak a zsilipfök ülepedései az écskai műnél. De itt a felső fej nagyobbmérvü mozgását az alatta elterülő laza, iszaposabb altalaj okozta, mig az alsó fej nagyobb mérvű ülepedése részben azért állott elő, mert a föntebb említett és a baloldali alsó szárny közelében támadt nagy forrás a talajt számbavehetö módon föllazította. Az écskai zsilipaiap ülepedése a kamarának azon a helyén, hol az altalaj legjobb, mintegy 15 mm. ; s ez a mozgás a zsilipfök felé 80 mm.-ig növekszik. Miután az alapban ezen ülepedések következtében keresztirányú, igen vékony repedések mutatkoztak, az ily egyenetlen ülepedések elkerülése végett jövőre mindenesetre czélszerü a fejek súlyának lehető redukálására, avagy nagyobb területre való elosztására törekedni, azonkívül a talaj egyenetlen terhelését a jobban terhelt helyeken levert czölöpökkel ellensúlyozni. Eredetileg a hajózó zsilipeket tényleg egész hosszukban czölöprácson állóknak tervezték, de a czölöprácsot a kivitelkor az alapozás módjának megállapítására kiküldött 6 tagú bizottság javaslatára mellőzték. Az észlelt repedések általában igen finomak voltak ; s az alap hosszanti végeinek lehajlása következtében a beton a fölsö színén igen kevéssé megnyílt ugyan, de alul tömörült. Ezért homoknak a hasadáson keresztül való feltódulását sehol sem észleltük. Nehogy azonban a zsilipelések alkalmával a különböző nyomású vizek az alap testén keresztül közlekedhessenek, a zsilip hossztengelyére merőleges repedések közül a legfinomabbat is, ha rajta vízszivárgás volt észlelhető, a repedések mentén vájt csatornákba szivattyúzás mellett bebetonozott vascsövek segélyéve nagy nyomással czementlével töltöttük ki. Hosszirányú repedések az alapban egyáltalában nem voltak észlelhetők, éppen így nem észleltünk semminemű repedést a falazatokban sem. Ez azzal magyarázható, hogy az ülepedés a falazás és földfeltöltés előrehaladását nyomon kisérte és így a felső rétegeknek már csak az elkészültök után még beálló mozgásokat kellett követniök. Azonkívül kedvező volt az is, hogy míg az alsó rétegek a legmagasabb nyári, addig a felső rétegek fokozatosan alacsonyabb hőmérséklet mellett készültek és így a höváltozáskor előálló belső feszültségek a felső rétegek megnyílására nem játszottak közre.