Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)
29. füzet - IV. Hajózó zsilipek
29' Considère számító módja a beton húzó szilárdságát a vasé mellett szintén tekintetbe veszi. Újabban azonban nagyobb biztosság kedvéért a beton húzó szilárdságát teljesen figyelmen kívül szokták hagyni. A «Függelék»-ben a begatorkolati kamarazsilip legkedvezőtlenebb, azaz az alsó zsilipfön vett keresztszelvényére az igénybevételek már ezen az alapon vannak kiszámítva. E számítás eredményekép e szelvényben a vas húzó igénybevétele 810 kg., a beton legnagyobb nyomó igénybevétele 25-6 kg/cm-nek adódott ki. Ha a beton nyomó-szilárdságát a czement szilárdsága a/ 8-ának veszszük is, ez a 4-szeres biztosságnak felel meg. Mind a begatorkolati zsilip egyéb szelvényeiben, mind az écskai zsilipnél a nyomatékok és igénybevételek föntieknél kisebbek. Szivattyúzás. Mielőtt a betonozó munkák leírására rátérnénk, foglalkoznunk kell röviden a szivattyúzás mikéntjével. Mint az előbbiekben láttuk, az altalaj iszaprétegekkel többé-kevésbbé átszőtt, finom iszapos homok, a mely a vizet csak kevéssé ereszti át. Nagyobb mélységben sem találtunk olyan vízvezetö réteget,amelynek kutakkal való feltárása segélyével a talaj vizének szinét le lehetett volna szállítani. Sőt kutaknak a szokásos módon való lesülyesztése sem sikerült, mivel bizonyos mélységen túl a fenék minduntalan felszakadt, a kút körül pedig az anyag beomolván, tölcsér keletkezett. Nem maradt más eljárás hátra, mint hogy a szádfalakon kívül eredő vizeket az alapgödörböl távol tartsuk s a benne fakadókat pedig az alapgödörben, vagy közvetlen mellette létesített gyűjtő, szivaltyú-kútba vezessük. Gyüjtö-kútul vagy a szárnyakat használtuk fel akként, hogy az alapgödörtől mély szádfalakkal választottuk el, vagy pedig a gödrön kívül készítettünk kellő hosszúságú szádfalak leverése segélyével ily kútat. Miután azt tapasztaltuk, hogy e szivattyú-kútakban a vízszín folytonos ingadozása a körülzáró szádfalak nagyobb mélysége ellenére is, a talaj meglazulását és e fenék felszakadását idézheti elő, a gyüjtökút fenekét betonréteggel láttuk el, akként, hogy színe mintegy 0'5 méterrel feküdt az alapgödör legnagyobb mélysége alatt. Betonozás. Az alap betonjához zúzott kavicsot és dunai homokot használtunk 1:2 keverésarányban. A beton köbméteréhez felhasznált román-czement átlagos mennyisége, a vassínek körülöntéséhez felhasznált anyaggal együtt mintegy 250 kg. volt. A betont Wünsch-féle, két dobbal ellátott gép keverte, a kész keveréknek a fölhasználás helyére való szállítása vágányokon történt. A betonalap nem egy, hanem két rétegben készült, mivel a fölső rétegbe bebetonozott sínek elhelyező munkája, az alapnak egy rétegben való készítése esetén, az előrehaladást nagyon késleltette volna. Már pedig a föltárt alapgödör lefedésével a források föltörésének megelőzése miatt sietnünk kellett. Az első réteg átlagban l-5 m. vastag; felszínét e második 0'50 m. réteg reáhelyezése előtt érdessé tettük s benne 50 cm. távolságokban keresztirányban 6—8 cm. mély barázdákat vájattunk. E két betontest összeköttetésére szolgálnak azok a mintegy 0'8—1-0 mély tölcsérek is, a melyeket az első rétegben a járomoszlopok körül hagytunk. Az első
