Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)
27. füzet - Hidrológiai tanulmányok
18 A csatornák vízhozománya nem annyira az esőzéssel, mint inkább a talajvíz állásával van szoros összefüggésben s egy-egy esőzés után a csatornákban csak hetek múlva esetleg észlelhető vízszínváltozás az előbbi esővel s az időközben lehullott csapadékkal csak számos mellékkörülmény alapos mérlegelése és tanulmányozása után hozható viszonyba. Ennek a viszonynak kutatása a talajvíz ingadozásának és levonulásának, továbbá az illető talaj geológiai tulajdonságainak és fizikai sajátságainak ismeretét feltételezi, mire nézve ezen területen tanulmányok nem történtek. Különben épen arra tekintettel, hogy itt a lecsapoló csatornák vízhozománya nemcsak közvetetlenül a lehullott csapadéktól, hanem más számos mellékkörülménytől is függ, ennek a sík területnek részletes hidrológiai tanulmányozását 1905. év végével megszüntettük s azóta csak kiválóbb nagyobb vízállások alkalmával történik botúszóval sebességmérés a maximális lefolyás megállapíthatása végett. Az észlelés időszakában a maximális lefolyás 1905. évi július hó 28-án jelentkezett, midőn a csatorna 0'48 m 8/s. víztömeget szállított, aminek négyzetkilométerenként és másodperczenként 6 liter vízszolgáltatás felel meg. Ez a maximum egy hónapon át lehullott 68 mm. előkészítő eső után egy nap alatt esett 53 mm.-es záport követő napon állott elő. Összefoglalás. A fentebbiekben ismertetett tanulmányokból vonható következtetések és tanulságok a következőkben foglalhatók össze: A lefolyásra jutó vízmennyiség és az őt előidéző csapadék viszonya a vízgyűjtő terület domborulati viszonyaival szoros összefüggésben van és pedig amint az általánosan ismeretes, — egyenlő kötöttségű talajt föltételezve — minél meredekebb hegyek alkotják a vízgyűjtőt, annál nagyobb a lefolyás százaléka. A tárgyalt területeken talált lefolyás-viszonyt a következő összeállítás mutatja: Sorszám A vízgyűjtő jellege Az egy hidr. év alatt lefolyt vízmennyiség és csapadék viszonya 1 Hegyvidék (400—900 m. A. f.) '/.-• tti-Vrte 2 Vegyes vidék (300—400 m. A. f. hegyek és a hozzá csatlakozó lejtős síkság) '/„-től-Ve-ig 3 Sík vidék >/ t 8-tól—'/„-ig Ezek a lefolyás-viszonyszámok külföldi adatokhoz képest általában csekélyek, V 8 rész évi lefolyásra még hegyvidéken sem lehet biztosan számítani, a külföldön gyakran alkalmazott 60%-os lefolyást még a hegyvidéki évi maximum sem éri el. A lefolyásra jutó maximális víztömegnek négyzetkilométerenként és másodperczenként síkvidéken mintegy 6 liter felel meg, vegyes vidékeken ennek tízszerese, hegyvidéken pedig százszorosára is lehet számítani. A csapadék és lefolyásra jutó vízmennyiség viszonya, egy évnél rövidebb időszakot véve figyelembe, csak ott mutat határozott szabályszerű összefüggést,
