Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

61 Gay is a függőleges falú s főként monolitban készült hullámtörőt ajánlja. A hullámtörő felső része magasságának megnövelését tanácsolja, hogy az épít­mény nagyobb biztosságot kapjon. C. Beck (dán) jelentése. A vorupőri és haustholmi mólók építését írja le. 5 m.-es, az egész móló keresztmetszetét átfogó monolit-darabokból öntötték az építményt. Az öntés fenék nélküli vasbeton-szekrényekben történt. C. de Joly (franczia) jelentése. A Stevenson-îêle dinamométerek statikus nyomás alakjában adják meg a hullámok hatását, pedig a jelenség dinamikai. Ezért Joly nem annyira méréssel és képlettel akarja megállapítani a hullámzás erejét, hanem a partok, fenék alakulatából s a mérnök gyakorlati érzékére bízza e hatás megbecsülését. A mólóknak ő is 3 alakját különbözteti meg : a kőhá­nyásos, a függőleges falú és a vegyesen készült mólót. Az első, vagyis kőhá­nyásos móló csakis nem nagyon háborgó tengerbe való. A függőleges falú móló igen nagy mélységekben nem alkalmazható, ilyenkor a vegyesen készült a czél­szerűbb. Ekkor a kőhányást burkolni kell rendezett, vagy rendezetlen kőtus­kókkal. A burkolat ne legyen függőleges falú s mélyen a legkisebb víz nivója alá érjen. E fölé jön a merőleges falú fölépítmény. Bizertában a vegyes épít­ményú móló, melyben 5000 t.-ás kőtuskókat helyeztek el, egyenetlen ülepedést szenvedett; épen így a zeebrüggei móló is, melyet nagy monolitkövekből készí­tettek. Az építés e módja tehát nem egészen megfelelő, bár még a vizsgálódás e két móló dolgában nincs teljesen befejezve. Bernardini (olasz) jelentése. Főként a genovai Galliera-mólónak 1898-ban történt megrongálásával s a belőle vont következményekkel foglalkozik. Ha a rendezett burkolatkövek egyike kimozdul, rendesen a többi tovább mozdul s a móló nagy darabon megromolhat. Következtetései a következők : A burkolat felső részének meredek, egészen a függőlegesig menő hajlást kell adni. A ren­dezett burkolati kövekkel inkább lehetőleg nagy mélységig kell lehatolni, mint védelmül természetes tuskókat alkalmazni. Lehetőleg csökkenteni kell a védő­falnak azt a felszínét, melyet a hullám megtámadhat s ezért a móló külső lej­tőjét föl kell emelni. Végül haszontalanság nagyon megnövelni a védőfal és a lejtőburkolat közti távolságot. Hogy lehetőleg csökkentsük a hullámzás erejét, vagy nagyon enyhe lejtőjű, vagy fenékig merőleges falat adjunk neki, mely utóbbi a hullámzó mozgást fölszálló mozgássá változtatja vízszintes komponens nélkül. Az enyhe lejtőjű építmény a nagy költség miatt ritkán valósítható meg. A merő­leges falú építmény kimosásoknak lehet oka s nagyon drága, ha a mélység nagy. A vegyes anyagú móló fölépítményét lehetőleg rugalmas függőleges fala­zatból kell létesíteni, hogy a fal az alap egyenetlen ülepedését követhesse. Ezért kerülni kell a falban a rendezett kövek függőleges hézagolását a keresztmet­szetben és a nagy monolitok alkalmazását. A falat egymástól egész magassá­gára független, csekély hosszúságú darabokból kell létesíteni. F. Bastiani, F. D'TJrso és E. Simoncini (olasz) jelentése. 1. A kőhányásból készült mólók csak kis mélységre és nem háborgó tengerbe valók ; 2. a rende­zetlen kőtuskókkal védett kőhányásból készült mólóknak nincs sem gazdasági, sem teknikai szempontból jelentősége; 3. a részben rendezett tuskókkal burkolt kőhányásból készült mólók sokkal jobbak az előbbinél ; 4. még jobb, ha a bur­kolatot teljesen rendezett kövekből készítjük. 10 in.-nél nem nagyobb mélységig lehet ez utóbbi módot alkalmazni A mély vízben — 1000 kottáig kőhányás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom