Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

49 zerieche Bauzeitung, 1906 nov.) ; A cranleighi vasbetonmedencze (Engineer, 1906 aug.). A vizzolai és turbigoi hidroeleMromos telep (Génie Civil, 1906 jul.) ; Elektro­mos vontatás a csatornákon (Elektrotechnische Zeitschrift, 1906 máj. és jun.); A Galles-vidéki elektromos telep (The Electrician, 1906 jan. és febr.); Az albany-i hidroelektromos telep (The Electrical World and Engineer, 1906 jun.); Cseh hidro­eleMromos telep (U. o. 1906 jul.) ; A holyoke-i elektromos telep (U. o. 1906 szept.) 1907. I. Január—februári füzet. 1. Az 1905. évi X. nemzetközi kongresszus Milanóban. (X e Congrès international de Navigation tenu à Milan en 1905.) 2. osztály. Tengeri hajózás. 1. kérdés: Az árapály nélküli tengerekbe ömlő folyók torkolatának szabályozása. Bourgougnon ismertetése. Erre a kérdésre 7 jelentés érkezett be s Turazza ezenfelül összefoglaló jelentést tett róluk. Germelmann (német) jelentése. A szerző a Balti tengerbe ömlő német folyók torkolatának szabályozásáról ad számot. A legtöbb ilyen német folyó nem ömlik közvetlenül a tengerbe, hanem tengermenti lagunába, melyet Haff-nak neveznek. Ezek a folyók hordalékuk legnagyobb részét a laguna fölött, vagy a lagunában rakják le s így a laguna tengerfelőli bejárója kevéssé iszapolódik. Kedvező, hogy a szél igen gyakran nagy mennyiségű vizet duzzaszt a Haffba s ez a víz erős kotrást végez a bejáró zátonyán, midőn kiáramlik a tengerbe. A hatás olyan forma mint az árapályé. A kifelé áramlás nagyobb és hosszasabban tartó lévén, a bejáró zátonya is mindig alacsony marad. A Memel a Kurische-Haffba, a Pregel a Frische-Haffba, az Odera a Stettiner­Haffba ömlik ; a Visztula egyik ága, a Nógat a Frische-Haftba, másik ága közvet­lenül a tengerbe szakad Schiwenhorstnál. E haffok bejáróit mindenekelőtt állandósítani kell a partok megkötésével; majd hozzákapcsolkodva mólókat építenek. Ha ez sem segít kellően, nem marad más hátra, mint a kotrás. Ezt erős kotrókkal végzik, A Memel bejáróján 7 m., a Pillau bejárón (Prische-Haff) 9 m., a Swinemünde bejárón (Stettiner-Haff) 9 m. a vízmélység. Megtörténik néha tartós szél esetén, hogy a bejáró erősen fölho­mokolódik s csak hetek múlva lehet a kotrót beállítani. Pl. a Memel bejárón 1904-ben 6 hétig a rendesnél 1'3 m-rel magasabb volt a zátony. A mólók gyors előrevitele s hirtelen nagy hosszúságra való kiépítése nem jár haszonnal a rekesz-zátony megjavítására. Pl. a Visztula régi ágán hirtelen vitték előre a mólókat s a sok hordalékot gyorsan vitték ki a tengerbe. A parti áramlatok nem tudták elvinni a nagy tömegű lerakódást. Ezért a mólókat csak lassan kell építeni, hogy a partmenti áramlatok alkalmazkodni tudjanak hozzá. A kotrás ilyenkor többet segít, mint a móló. A jól végzett kotrásnak megvan az a jó hatása, mint a mólónak, anélkül, hogy a rossz hatását is előidézné. Vízügyi Közlemények. XXVI. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom