Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)
26. füzet
43 csak különleges körülmények közt építenek és csak különleges szerkezettel. Nem ajánlja az 5 m.-nél nagyobb bukást a zsilipre. Az emelőt ott használjuk, hol a felszínnek egy ponton nagy esése konczentrálódik. Alkalmazása ily helyen kevesebb vízfogyasztással jár, mint a lépcsős zsilipeké. De mivel 30 év alatt csak 4 emelő készült, mutatja, hogy nagyon korlátolt az alkalmazása. Az emelő magasság gyakorlati határát Péterboroughnál érték el. Az emelőnek rossz oldala is van s a heinrichenburgi emelő arra utalta a németeket, hogy melléje lépcsős zsilipeket készítsenek második emelő helyett. A sikló még nagyobb esés legyőzésére való, ha az esés nem elég hosszan oszlik el, vagy oly szabálytalanul, hogy zsilip és emelő nem alkalmazható. A siklónak épen olyan kevés a vízfogyasztása, mint az emelőnek. Minden része vízen kívül van, könnyen megvizsgálható, költsége csak keveset változik a legyőzendő magassággal, 30 év óta nem sokat haladt a siklókérdés megoldása. Schromm (osztrák) jelentése. A zsilip kis magasságok legyőzésére való és sok vizet kiván, bár a bécsi pályázaton 18—36 m.-es zsilipek is szerepeltek. Az emelők között nevezetes a péterborough-i és heinrichenburgi. A siklók esetén eleget kell tenni ezeknek a kívánalmaknak : 1. az út minden tekintetben szilárd legyen ; 2. a súlyok egyenletesen oszoljanak el tamasztékaikra ; 3. a szekrényt önmagával parallel kell mozgatni ; 4. a sebesség változása csekély legyen ; 5. a mozgó tömegek lehetőleg egyensúlyban maradjanak ; 6. lehető legkisebb ellenállást kelljen legyőzni. Nem ajánlja a siklón a zsilipek párosítását s inkább ellensúlylyal javasolja a zsilipek egyensúlyozását. A bécsi pályázat nem ad fölvilágosítást arra, hogy vájjon vízben, vagy szárazban történjék-e a hajók vontatása a siklón. A forgó emelőket nem tartja megvalósíthatóknak s csak egyet emel ki a bécsi pályázatból, mely vízszintes tengely körül forgó nagy úszódob aczéllemezből, 52 50 m. átmérővel a 70 m. hosszúsággal ; ebben a dobban átmérő irányában két zsilipes kamra van elhelyezve s a dob forgásával a kamrák felemelkednek és leszállanak a felső és alsó bögéhez. A szerkezet 10.000 t. súlyú s mozgatásához 70—80 lóerő szükséges. A kiszorított vízzel működő emelők, valamely nagy úszó bemerülésével és kiemelkedésével emelik és szállítják a hajókat. Azt javasolja, hogy az osztrák kormány 600 t. hajókra való siklót valósítson meg. Smrcék (brünni tanár) jelentése. Vizsgálat alá veszi a különböző emelőmódokat s arra a következtetésre jut, hogy a hol a víz bőven áll rendelkezésre, a zsilip a legjobb s a hajóút hasznosítására a zsilipelés gyakoriságára tekintettel legkedvezőbb. Ha nincs elég víz, akkor a víznyomású emelők a legjobbak. Génard (belga) jelentése. Kifejti, hogy a nagy magasságok legyőzésére szolgáló eszközök dolgában 1885-ben az első nemzetközi belhajózó kongresszus határozott s bár sok fentartással, a siklót kedvezőbbnek mondotta az emelőnél. Az ideig a sikló több, egész 115 t.-ás hajókra alkalmas nagyságra kapott alkalmazást. A függőleges emelők közül egyedül az andertoni említendő, mely 15*33 m. esésű és 100 t.-ás hajók emelésére alkalmas. Ez emelőn az 1885-iki kongresszus megnyitása előtt baleset történt. A fontinettes-i (Francziaországban) és a louvière-i (Belgiumban) 300 és 360 t.-ás hajókra még nem volt készen. A kongresszus határozata nem látszik ennélfogva igazoltnak.
