Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

39 A talaj viszonyaiban beálló változás a vízjárás helyi viszonyait azonban megváltoztathatja. A talaj megváltozhat ki virágzás, üledéklerakódás és kimosás útján. A hegy

rek elporladása, a kimosás és a völgyekben való leülepedés módosítja a talaj vízbocsátóképességét és humusz-tartalmát. Ha az erdőírtás után nem foglalja el a fa helyét más növényzet, szintén megváltozik a talaj vízállósága és a folyók vízjárásának körülménye. A vegetális rétegnek nagy befolyása van a szivárgó és csörgedező vizek mennyiségére és sebességére. Azt hiszi, hogy az erdőirtásnak és mocsárszárításnak nincs valami meglepő hatása a folyók vízjárására, melyet főként a klima oszczillácziója befolyásol. Lauda (osztrák) jelentése. Lauda a Seniza és Bistritzka patakok vízhozományát és a vízgyűjtőikre hullott csapadékmennyiség viszonyát tárgyalja az 1903. és 1904. években tett észleletek alapján. Mindkét vízgyűjtő majdnem egyenlő kiterjedésű ; de az egyiknek 48°/

0-a, másiknak 27%-a erdős. A mefigyelések azt mutatták : 1. hogy a lehullott beszivárgott és lefolyt vízmennyiség közt bizonyos törvényszerűség van ; 2. az erdőknek mindig befolyásuk van a vízjárásra ; 3. a visszatartott vízmennyiség bizonyos mértékben nagyobb az erdős, mint az erdőtlen területen ; 4. ha az esőzés bizonyos nagyságon túl emelkedik, a visszatartott víz az erdősebb területen kevesebb, vagyis abban az esetben, midőn a talaj bizonyos módon telítődik, a fölösleg víz, melyet azelőtt az erdő visszatartott, nagyobb mértékben szabadul föl ; 5. szárazság után az eső hatása gyorsabb az erdőtlen, míg esős időszak után az erdős területen. A megfigyelések azonban még nem elegendők végleges eredmények lehozására. Riedel (osztrák) jelentése. Az erdőknek bizonyos mértéken túl való kipusztítása sivataggá, terméketlenné, műveihetetlenné teheti a területet. Sziria, Palesztina, az Eufrát és Tigris vidéke s némely európai vidék így vált sivataggá. Másrészt a torrensek és az árvizek létesülését is elősegíti az erdőirtás, sőt a lavinák létesülését is, mint Svájczban látjuk. Az erdőirtás azonkívül megszaporítja a folyók hordalékát, minek a mederben nagy változások lehetnek a következményei. Sőt az eső mennyiségére is van az erdőknek befolyása. Mióta Szt. Heléna szigetét újra fásították, az évi eső mennyisége megkétszereződött. Alsó-Egyiptomban а XVIII. században csak 10—12 esős nap volt évenkint, míg mostanában, mióta 20 millió fát elültettek, az e3Ős napok száma 30—40-re emelkedett. Az etdők nem tudnak egymagukban esőt előidézni, de- a légkört nedvesebben tartják, elősegítik a csapadék kiválását és a felszíni csörgedezést s nagy hatást gyakorolnak a párolgásra, mely sok helyen nagyobb az eső mennyiségénél. Épen így a mocsarak is csökkentik a vízfolyásokat és nedvességet tartanak a levegőben ; de hatásuk a tengerszine fölötti magasságukkal változik. Kedvező a hatása a hegyvidéki mocsaraknak s ezek föntartandók, kedvezőtlenek a mélyvidéki mocsarak, melyek kiszárítandók. Wolfschütz (osztrák) jelentése. A rendkívüli árvizek és rendkívüli kisvizek erdős és erdőtlen területen egyaránt fölléphetnek. Az erdők hatása nagyon minimális a kis és nagyvizek járására. A felszíni csörgedezést az erdők csak a rendes esőzéskor befolyásolják érezhető módon ; míg a rendkívüli és tartós esők alkalmával elhanyagolható a befolyásuk, pedig épen ekkor keletkeznek a nagyvizek.