Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

120 Azonban ma már 1021 m. mélyjáratú hajók is vannak (Adriatic, Baltic, Lusitania, Mauretania) s szélességük a 26-82 m.-t is eléri (a két utóbbi hajónak). És bár e hajók manapság nem érintik Saint-Nazaire-t, de a Panama-csatorna megnyitása meg fogja változtatni Saint-Nazaire forgalmát. Ezért már előre elkészítik a tervét egy nyílt kikötőpart létesítésének, mely mellett 12 m.-es vízmélység lesz s mely mellett a legnagyobb hajók is kiköthetnek. Ezenkívül egy 3-ik zárt medenczét is terveznek. 11. Cette kikötőjének elektromos kezelésű új emelőliídja. (Le Pont Neuf pont-levant à manoeuvre électrique au port de Cette.) Irta : Herrmann. Cette város kikőtéje, partfalai mélyen benyúlnak a városba úgy, hogy 10 híd közvetíti a vízen az átjárást. E hidak közül a Pont Neuf és a Pont du Maseoulet nevűeket emelőhidakká alakították át. Mindkét híd egyenlő szerkezetű s ezért az értekező csak pont Pont Neuf-öt ismerteti. Szó volt róla, hogy forgóhidat létesítsenek itt, de az emelőhídnak megvan az a jó oldala, hogy a hídfeljáróban elhelyezett oldallépcsőzet megengedi fölhúzott állapotban is a gyalogközlekedést és sokkal olcsóbb, mint a forgóhíd, bár a vitorlások árboczaikat le kell, hogy szereljék az átmenetelük alkalmával. A költségeket 104.000 frkra irányozták elő. A híd alatti víziátjáró szélessége 12 m., a hídnyílás szabad hosszúsága 14 m. A híd alacsony állásakor a nyílt magasság a kisvíz fölött 2-75 m. és 4-1 m. felhúzott állapotban. A híd kocsiútja 4-7 m. széles s kivüle még két oldalon egy-egy 1-4 m. széles gyalogátjáró van. A hidat, melynek súlya 53 t., 4 csavar emeli vagy sülyeszti 100 mpercz alatt. A csavarok forgását két elektromotor végzi. Egy fölemelés 0-158 frkba kerül. 1 2. A Bourgogne-csatorna Cliazilly-tápláló árkának megjavítása vasbetonburkolat segélyével. Note sur la réfection dej la rigole de Chazilly du Canal de Bourgogne au moyen de chapes en béton armé.) Irta: Hégly. A Chazilly vízmedenczéből tápláló árok vezet a Bourgogne-csatornába vízzel való ellátás czéljából. Ez az árok a töltésben vezetett helyeken nagy vízveszteségeket mutatott úgy, hogy megjavítása vált szükségessé. Régebben is alkalmaztak betenburkolatot a Chazilly-árokban, de e burkolat részint az egyenlőtlen ülepedés, részben a beton összehúzódása következtében megrepedezett. E régi betonburkolatot nem távolították el az árok megjavításakor, hanem az új burkolat alapjául használták, reá sovány betonból kiegyenlítő réteget öntöttek s csak e fölé helyezték a vasbetonburkolatot. A régi alapburkolatra aprószemű betont öntöttek 9 cm. vastagon, melyre egyszerűen reáhelyezték a «métal déployé» néven ismeretes fegyverzetet oly módon, hogy a fémszálak alkotta hálószemek nagyobbik mérete a csatorna tengelyére merőlegesen essék. Erre aztán 5—6 cm. vastag betont öntöttek, jól megdöngölték s 3—6 napi keménykedés után a fel-