Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

из Bár a puzzolánnak a czementhez való keverése legtöbbször nem állítja meg teljesen a tengervíz bomlasztó hatását, de nagyon meglassítja s ezért a czementhez való adagolása mindig ajánlatos. A puzzolánok jellemző tulajdonsága, hogy mészszel (még kövér mészszel is) keverve, czementáló anyagot adnak. A czementeknek pedig az a kedvezőtlen tulajdonsága van, hogy keménykedéskor szabad mészhidrát válik ki belőlük, mely részben karbonáttá alakul és kioldódik s a bomlást elősegíti. A puzzolán hozzákeverésével leköthetjük a szabad meszet oly alakban, mely maga is megkeményedik. Eleinte azt hitték, hogy a puzzolánoknak a czementhez való keverése tisztán abban a fizikai hatásban nyilvánul, hogy az anyag tömöttebbé válik. De a kísérletek kimutatták, hogy a hatás nemcsak fizikai, hanem kémiai is. Egyenlő finomságú hatástalan anyaggal és aztán puzzolánnal keverték a czementet s azt tapasztalták, hogy utóbbi esetben a czement ellenállóbb lett. Mivel a mész csak lassan kötődik a puzzolánanyagokhoz, ritkán történik meg, hogy a puzzolán érezhetően befolyásolná a habarcs kötésének idejétSzükséges azonban a kellő kötéshez, hogy a habarcs ne száradjon ki a keménykedés alatt. A puzzolánnal kevert habarcs ezért a levegőn csak rosszul köt; de édesvízben tartva, nagy birósságot kap. Tengervízben, még váltakozó bemerüléssel is, mint árapály esetén történik, a kötés kellő, mert nincs elég idő a habarcs száradására. A puzzolán adagolása a különféle czementek szerjnt változó s ebben a dologban kísérleteket kell tenni. De a kellő mennyiségű puzzolán mindig növeli a habarcs birósságát. Ha portland-czementet használunk, legkedvezőbb, ha a megszabott portland-czementmennyiség V» részét puzzolánnal helyettesítjük. A tengervíz a puzzolánnal kevert habarcsot sokkal lassabban támadja meg, mint ha nincs puzzolán benne. Kísérletet tettek bizonyos mennyiségű homok, továbbá tiszta czement, czement és puzzolánkeverék, czement és hatástalan porkeverék segítségével készült habarcscsal s azt tapasztalták, hogy a puzzolános keverék leginkább ellenáll a tengei'víz bomlasztó hatásának. A puzzolánból akkora mennyiséget kell vennünk, hogy a lehető legbírósabb habarcsot nyerjük. De csakis a portlandczeméntre sikerült megállapítani, hogy 2 súlyrész czement és 1 súlyrész puzzolán keveréke a legkedvezőbb. A puzzolánok körül legismertebbek a trassz, a római puzzolán és az égetett gaize, A salak alkalmazása bizonytalan s csak kisérletek adnak esetről-esetre útmutatást az alkalmazhatóságára. Igen jó puzzolánanyag a trassz és legjobb a pörkölt gaize. Az alkalmazáshoz szükséges, hogy a puzzolánanyag finomra legyen őrölve, mint a hogyan a czementeket szokás használni. A poralakú puzzolánt a czementtel jól össze kell keverni s a keveréket úgy kell adagolni a homokhoz, mintha a keverék tiszta czement volna. Ha 2/s súlyrész czementhez y, rész puzzolánt keverünk, akkor a keverék rendesen valamivel olcsóbb, mint ha tiszta czementet használnánk, mert a puzzolán ára rendesen jóval kisebb, mint a czementé. A gaize szürke, vagy sárgásszürke lágy kőzet, mely majdnem tiszta szilíciumból áll, melynek nagy része oldható állapotban van. Az Argonne hegyláncz nagy része ilyen gaize, mely néhol 100 m. vastagságot is elér. Természetes állaVízügyi Közlemények. XXVI. 8