Vízügyi Közlemények, 1908 (24. füzet)

Mederrendező munkálatok a Vág folyó felső szakaszán

8 sok elénk tárják azokat a szempontokat, melyek szerint a mederrendezést végrehajtanunk kell ; e szempontok : a beltelkeknek és mívelt területeknek partszaggatás elleni védelme, a tutajozás lehetősége, a közúti és vasúti forgalom biztossága s végül a vízi erők kihasználásának könnyebbé tétele. Rendszeres árvédelemröl a meder előzetes rendezése nélkül szó sem lehet, de különben is az árvédelem csak akkor kerül megoldásra, midőn az ipar fejlődése a nagyvizek visszatartását, tárolását fogja kivánni, s ily módon csökkenni fog az árvizek pusztító hatása. A tervek készítésekor, de későbben is a munkálatok végrehajtásakor mondhatni a minimális beavatkozás elvét követtük. Aki ugyanis figyelemmel tanulmányozza a nagy esésű hordalékos folyókat, tudja, hogy mennyire erősen reagálnak 3. Épülő keresztgátak. minden beavatkozásra. Ezt a tulajdonságot jól jellemzi egy régi német iró, a ki a nagyesésü folyókat a hirtelen haragú emberhez hasonlította, kivel szemben az erőszak csak újabb bajokat idéz fel, ellenben az enyhe és simulékony bánásmód megszelídíti, s a tapasztalat igazolja, hogy a nagyesésü folyók rendezésekor csak az enyhe, alkalmazkodó müveknek és építő rendszernek követése vezet czélhoz. A tervezett munkálatok ezek szerint első sorban és lehetőleg a partok védelmére szorítkoznak. A partvédelem rendszerint hosszirányú müvekkel történt (lásd a sztankováni és nolcsói partvédömüveket), s itt is bizonyos rendszer tartandó szem előtt. Már költségkímélés szempontjából is a védőmünek lehetőleg simulnia kell a védendő parthoz, azonban a part egyenetlenségeit, kiugrásait a müvei követnünk nem szabad, mert a kiugró részek a víz örvénylésére, s ezzel a fenék kimélyítésére s a part-